Mi a részvény?

Amikor az alapítók egy új vállalkozást elindítanak, azt általában saját pénzből teszik. A betett pénz aránya határozza meg a vállalkozásban való részesedést. Ilyenkor a vállalkozás még zártkörű, hiszen csak az alapítók rendelkeznek részesedéssel benne. Azonban ahogy folyamatosan növekszik a vállalkozás, a tulajdonosok úgy dönthetnek, hogy a cég nyilvánossá válik, és tulajdonuk egy részét értékesíthetik külső befektetők számára. Ilyenkor a vállalat részvényeket bocsát ki, amit a külső befektetők megvásárolnak. Ezután ezeket a részvényeket bevezetik a tőzsdére, ahol kereskednek velük, így keletkeznek a tőzsdén jegyzett részvények.

A részvény tulajdonjogot megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak átadott pénzt a vállalat nem köteles visszafizetni (eltérően például a kötvény esetétől).

Amikor megvásároljuk egy vállalat részvényét, akkor tulajdonrészt szerzünk az adott vállalatban. Ezután természetesen abban vagyunk érdekeltek, hogy a vállalat minél sikeresebben működjön. Jogosultak vagyunk ugyanis a vállalat által termelt nyereség bizonyos hányadára. Az, hogy a vállalat a megtermelt nyereségéből mennyi fizet ki a részvénytulajdonosoknak, az adott cég osztalékpolitikájától és növekedési lehetőségeitől függ.


Miért fektessünk részvénybe?
Ahhoz, hogy az életben elérjük pénzügyi céljainkat, valószínűleg az egyszerű takarékoskodás nem elegendő. A félrerakott pénzt „fialtatni” kell, be kell fektetni. Ha otthon tartjuk a párna alatt, vagy a perselyben éveken keresztül, akkor reálértelemben folyamatosan veszít értékéből, ugyanis inflálódik. Ehelyett leköthetjük a bankban általában alacsony kamatok mellett, vásárolhatunk kincstárjegyet, államkötvényt valamivel magasabb hozamot realizálva, vagy vehetünk részvényeket. A hosszú távú megtakarításra a legkézenfekvőbbnek ez utóbbi ígérkezik. Az alább ábra 1 dollár kezdeti befektetés értékét mutatja különböző instrumentumokba fektetve 1925-től:



Az infláció 11,3-as értéke azt jelenti, hogy amit 1925-ben 1 dollárért lehetett megvásárolni, azért ma 11,3 dollárt kellene fizetni. Fontos tehát megkülönböztetnünk pénzünk nominál (név)-, és reálértékét (vásárlóértékét). Kincstárjegyekbe fektetve pénzünk 80 év alatt nominális értelemben 19,3-szorosára gyarapodott, míg reálértelemben még duplájára sem (19,3 / 11,3 = 1,71). A kötvénybe fektetett 1 dollár reálértéken körülbelül 7-szeresére (nominálértéken 71,7-szeresére), míg a részvénybe fektetett 1 dollár reálértéken több mint 270-szeresére (nominálértéken 3078-szorosára!) nőtt. Látható tehát, hogy ilyen hosszú távon szinte össze sem hasonlítható a részvénybefektetés más befektetésekkel. Még mielőtt a számok láttán bárki azonnal minden pénzén részvényt venne, fontos megjegyezni, hogy általában senki sem 80 évre tervez előre, hanem maximum 20-ra.

Volatilitás és hosszú táv
A dolog eddig túl egyszerű lenne, hiszen mindenki részvényekben tartaná a pénzét, ami folyamatosan gyarapodna. A dolog hátulütője, hogy a fent felsorolt instrumentumok közül a részvények árfolyama a legváltozékonyabb. Idegen szóval úgy mondjuk, hogy nagy a volatilitásuk. Árfolyamuk mindkét irányba (felfelé és lefelé) gyakran változhat, akár jelentős mértékben is. Ez sajnos azzal jár együtt, hogy néha kénytelenek vagyunk jelentős veszteségeket is elszenvedni. Ez általában rövid távon jelentkezik, de az árak csökkenése olykor lehet tartós is (például a jelenlegi válság idején). Ha valaki például 2005-ben magyar részvényeket vásárolt, akkor befektetése 2009 tavaszán kevesebbet ért, mint 4 éve. A szerencsétlen időzítés jelentősen csökkentheti befektetésünk értékét, azonban hosszú távon tekintve (10-20 év) az áresések nem csökkentik jelentősen a hozamot. Persze arra sincs garancia, hogy 20 éven keresztül részvényeket tartva biztosan pozitív hozamot realizálunk. Ha valaki rosszul választja meg részvényeit, elképzelhető, hogy 20 éves időtáv alatt is veszteséget kénytelen elkönyvelni. Ne feledjük tehát, a részvények még hosszú távon is kockázatos befektetések!

Tőzsdézés és részvénybefektetés
Bizonyára sokan megijednek a tőzsde szó hallatán. Azonban a tőzsde nem valami misztikus dolog. Sajnos az emberek hajlamosak azért nem részvényben tartani megtakarításuk egy hányadát, merthogy nem értenek ők a tőzsdéhez. Természetes dolog, hogy a részvényekkel a tőzsdén kereskednek, akinek volt már részvénye, az került már valamilyen kapcsolatba a tőzsdével. Fontos különbséget tenni azonban tőzsdézés és részvénybefektetés között. Aki részvényekbe fektet, általában megvásárolja a kiválasztott papírokat (akár brókeren keresztül, akár személyesen) majd tartja őket hosszú ideig. Ezzel szemben a tőzsdézés aktív kereskedést jelent, és ez inkább a komoly szakképzettséggel (és kötélidegekkel) rendelkezőknek való. Ne keverjük össze tehát a kettőt, és legfőképp ne ijedjünk meg a tőzsde szótól. Amennyiben szeretnénk vagyonunk egy hányadát részvényben tartani, de abszolút nem értünk a tőzsdéhez, kérjünk bátran tanácsot hozzáértőktől a megfelelő részvény kiválasztására, vagy vásároljunk meg egy jó könyvet és tanuljunk a befektetésekről.