Szeles Nóra: Tőzsdesztori
admin, 2009.05.19, kedd, 08:50
„Ki tudnád számolni egy kötvény hozamát? – kérdezte Járai a mellékhelyiségben,
miközben megigazította nyakkendőjét. Lantos meglepődve ránézett, majd
kisvártatva igent mondott.”
miközben megigazította nyakkendőjét. Lantos meglepődve ránézett, majd
kisvártatva igent mondott.”
Az 1990-ben újból megnyitó Budapesti Értéktőzsde története azért volt a szokásosnál izgalmasabb, mert az alapítók a létrehozásakor nem a részvénytársasági formát, hanem egy, a szövetkezetekhez hasonló tagsági formát választottak (egyébként akkor ez volt a tőzsdék esetében legelterjedtebb jogi forma). Ennek a struktúrának a hátrányai aztán gyorsan megmutatkoztak: egyrészt a tőzsde vevői ugyanazok voltak, mint a tulajdonosai, és a két szerep között könnyen merült föl érdekkonfliktus, másrészt az egy tag egy szavazat elve nem tette lehetővé azt, hogy a tulajdonosi koncentráció könnyen végbemenjen.
A következmény a tulajdonosok (főleg a kis és nagy brókercégek) közötti állandó csatározások, valamint ennek a tőzsde vezetésében (a tőzsdetanácsban és az ügyvezetésben) is leképező konfliktusok voltak. A könyv ezekről a konfliktusokról is fellebbenti a fátylat, amellett, hogy bemutatja a tőzsde fejlődésének főbb mérföldköveit.
A feldolgozott történet 2004-ig tart, amikor is a tőzsde részvénytársasággá alakulását követően megtörténik az árutőzsdével történő egyesülés, a rég szükséges tulajdonosi koncentráció és a tőzsde értékesítése osztrák bankoknak és végül a bécsi tőzsdének.
A szerző remek weblapot is összeállított a www.tozsdesztori.hu címen, ahol a tőzsde archívumából származó hang- és videóanyagokat is megtekinthetünk.
Kedvcsinálóul olvassa el az első fejezetet!
A könyv jelenleg készlethiány miatt nem rendelhető
Rendelje meg a könyvet!