Mik azok az ETF-ek?
Az ETF (Exchange Traded Fund) gyakorlatilag egy nyíltvégű befektetési alap, amelynek árfolyama mindig egy meghatározott termék árát, vagy árfolyamát követi. Ez a termék lehet egy ország tőzsdeindexe (például BUX-index), valamely nyersanyag (arany, olaj) ára, egy földrajzi régió (Latin-Amerika), vagy akár a gazdaság egy adott szektorának (pénzügy, egészségügy) részvényei. Az ETF passzív portfóliókezelési stratégiát folytat, azaz automatikusan követi a kiválasztott index összetételét. (Bővebben az aktív és passzív stratégiáról itt olvashat.) Az ETF-ek egyedisége abban rejlik, hogy ugyanúgy kereskedhetünk velük a tőzsdén, mint a részvényekkel. Míg a befektetési alapok jegyeire napi 1 árfolyamot jegyeznek a forgalmazók, az ETF-ek árfolyama a tőzsdei kereskedési időn belül folyamatosan változik. Léteznek ugyan tőzsdére bevezetett hagyományos befektetési alapok is, de az ezekkel való kereskedés illikvid, és gyakran csak jelentősen a reális ár alatt vannak vételi ajánlatok. Az ETF-eknek gyakorlatilag 2 ára létezik, amelyeknek megközelítőleg meg kell egyezniük, ellenkező esetben arbitrázsra van lehetőség. Az egyik ár az ETF tőzsdei ára, amelyen a kereskedés zajlik, a másik egy elméleti ár, amelyet az alapban lévő értékpapírok árfolyamából közvetlenül számíthatunk. Az első ETF 1993-ban jelent meg Amerikában, azóta a piac fejlődése töretlen, egyes előrejelzések szerint 2012-re több vagyon lesz ETF-ekben, mint indexkövető alapokban.

Forrás: Investment Company Institute


Az ETF-ek előnyei
Diverzifikáció: egyetlen termék vásárlásával egy teljes portfólióhoz jutunk hozzá, amely tökéletesen leképzi a mögöttes termék árfolyammozgását. Kiválaszthatunk egy országot, egy földrajzi régiót, egy gazdasági szektort, vagy ágazatot, és egyetlen termék megvételével lekövethetjük a teljesítményét. Mindezt kis összegű (akár százezer forint) befektetéssel is elérhetjük, míg ha külön kellene megvásárolunk az egyes értékpapírokat, erre nem lenne lehetőségünk ilyen kevés pénzből.

Költséghatékonyság: az ETF-ek 1-2 kivételtől eltekintve passzív portfóliókezelési stratégiával kerülnek kialakításra, azaz automatikusan követik a kiválasztott index összetételét, ez pedig lényegesen alacsonyabb alapkezelői költségekkel jár, mint a hagyományos befektetési alapok aktív portfóliókezelési stratégiája. Amíg egy külföldi részvényekbe fektető befektetési alap éves költségei 1,5-2% körül vannak, addig például az ETF BUX éves költsége nem haladja meg a 0,5%-ot sem, a külföldi ETF-ek esetében pedig még ennél is alacsonyabb díjak érhetők el. Első ránézésre lehet, hogy kicsinek tűnik a különbség, de ha például 10 éves időtávval számolunk, akkor ez akár 15-20% különbséget is jelenthet.

Alacsony tranzakciós költségek: mivel egyetlen tranzakcióval megvásárolható (és eladható) egy teljes, diverzifikált portfólió, ennek költségei sokkal alacsonyabbak, mintha saját magunknak kellene kialakítanunk a portfóliót az értékpapírok megfelelő súlyozásával. Továbbá ez esetben folyamatosan alakítanunk kellene portfóliónk összetételén, ha ténylegesen le akarnánk követni az indexet, ami újabb tranzakciós költségekkel járna.

Rugalmasság: lévén, hogy tőzsdén kereskedett alapokról van szó, így a tőzsdei órák alatt tetszőlegesen kereskedhető, árfolyama azonnal követi a mögöttes termék árfolyamát. A megfelelő likviditásról árjegyzők gondoskodnak.

Átláthatóság: a mögöttes termék árfolyamának követésével könnyen információhoz jutunk portfóliónk aktuális értékéről. A hagyományos befektetési alapok esetében azonban csak időközönként kapunk pontos információt az portfólió összetételéről.

Shortolás, vagyis rövidre eladás: ETF-eken keresztül lehetőségünk van árfolyamesésre is spekulálni, ezek a papírok a mögöttes termék árfolyamát fordítva követik le. Amennyiben a piacon az árfolyam 1%-ot csökken, úgy az ETF árfolyama 1%-ot emelkedik. Előnyük a hagyományos magyar tőzsdei részvényshortolással szemben, hogy nem kell nap végén zárnunk a pozíciónkat.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor mégis mi indokolhatja a hagyományos befektetési alap választását? Amíg egy ETF soha nem teljesíti túl a benchmarkot, addig egy aktívan menedzselt befektetési alap erre képes lehet, általában fejlődő, nem hatékony piacokon. Ezért ezeken a piacokon megfontolandó a választás, fejlett, hatékony piacon azonban mindenképp előnyösebb az ETF.

Hol érdemes ETF-et venni?
Magyar pénzintézeteknél természetesen nem érhető el az ETF-ek teljes választéka, a külföldi tőzsdéken kereskedett ETF-ekre pedig a részvényvásárláshoz hasonlóan magasabb jutalékot kell fizetnünk, aminek minimum összege is van, ez tranzakciónként akár 10-19 ezer forint is lehet. Amennyiben nyitunk egy külföldi értékpapírszámlát, jelentősen olcsóbban érhetjük el ezeket a termékeket. Amennyiben nem akarunk vesződni a külföldi számla nyitásával, akkor például a Saxobanknak több hazai közvetítő brókere is létezik, például az Erste, vagy az Equilor.

A Budapesti értéktőzsdén egyetlen magyar ETF-fel kereskednek, ez pedig a BUX-indexet leképező ETF BUX, melynek árjegyzéséről az OTP gondoskodik. A részvényekre vonatkozó megbízási jutalék ellenében kereskedhetünk vele, ami brókercégtől függően 0,25-0,7% körül van. Nincsenek azonban ársávok, és az egyes árszintekhez tartozó vételi és eladási mennyiségek, ugyanis az árjegyző kötelezettséget vállal arra, hogy mindig nagy mennyiségű vételi és eladási mennyiséget biztosít, ezzel tartva fenn a piac likviditását. Fontos megjegyezni, hogy árfolyama nem a kereslet-kínálattól függ, mint az a hagyományos részvények esetében megszokott, hanem kizárólag a BUX-index változását követi.