Infláció kivédő stratégiák

Nem lehet kétséges, hogy az elmúlt másfél évben a világ jegybankjai által a gazdaságba pumpált óriási mennyiségű pénz inflációt gerjeszt. A kérdés csak az, hogy mikor. Összegyűjtöttünk néhány ötletet, hogy miképp „védhetjük ki" az inflációt, milyen befektetések lesznek értékállók ezekben az időkben is.


Infláció az 1970-es években
A mostani válságot sokan hasonlítják az 1973-74-es válsághoz. Akkor a recesszió eleinte csökkentette az inflációt 6%-ról egészen 3%-ig, ezután azonban egészen 12,5%-ra emelkedett, amely elsősorban az olajsokknak volt köszönhető (az olajár az ötszörösére emelkedett). Csúcspontját 1980-ban érte el, több mint 14%-os értékkel. Ha párhuzamot vonunk a két válság között, akkor körülbelül most tartunk az infláció (pontosabban defláció) mélypontjánál, a 2009 júliusi adat szerint ennek mértéke -2,1% volt, tehát a fogyasztói árak csökkentek az 1 évvel korábbihoz képest. A legtöbb elemző szerint a harmadik és negyedik negyedévben már pozitív inflációs adatokat láthatunk. Az Amerikai Egyesült államoknak ez azért is érdeke, mert így az óriási adósságállományát sikerülne valamelyest „elinflálnia".



A pénzkínálat növekedése
Az elmúlt 1 évben a világ jegybankjai hatalmas mennyiségű pénzt pumpáltak a gazdaságba. Ez pedig nyilvánvalóan inflációt gerjeszt, hiszen ha valamiből több áll a rendelkezésünkre (jelen esetben a pénzből), annak értéke csökkeni fog. Főleg az M1 pénzmennyiség növekedett, ezt nevezzük szűkebb értelemben pénzkínálatnak, a jegybankok ennek a mennyiségét tudják szabályozni. Az alábbi ábra az M1 pénzmennyiség változását mutatja dollárra és euróra nézve 2000-től 2009-ig. Minden hónap adatát a megelőző év azonos hónapjához viszonyítottuk:



Mi következik ebből? Jelenleg még nincs infláció, azonban ha beindul a növekedés, és ezek az intézkedések fennmaradnak, akkor lesz. Ha a jegybankok ekkor "kiszívják" a fölös pénzt a rendszerből, akkor az infláció elkerülhető, de ezzel valószínűleg késlekedni fognak, mivel előttük van Japán példája, ahol a korán visszavont intézkedések egy második recesszióhoz vezettek.

Másrészt a pénzmennyiség növekedése mellett a fejlett országok államadósságai is ütemesen megnőttek az elmúlt évben, és ezt már nem olyan könnyű visszavonni. Ahogy azt a következő ábrán is láthatjuk, az USA államadóssága 1 év alatt a GDP 65%-áról közel 80%-ára emelkedett, és az IMF előrejelzései szerint akár 100-110%-ig is növekedhet. Hasonló a helyzet a többi fejlett ország (különösen az Egyesült Királyság) esetében is. A politikusok nem szeretnek adót emelni, az inflációt jobban szeretik. Európában a jegybank független, de az USA-ban nem. Igen nagy ezért a valószínűsége, hogy legalábbis az USA-ban komoly infláció lesz vége a válságnak, a 70-es évekhez hasonlóan.



Inflációkövető kötvény
Korábbi cikkünkben már írtunk részletesen a kisbefektetők számára értékesített inflációkövető kötvényekről. Az első sorozat, mely 2012-ben jár le 6%-os reálhozammal kecsegtet. Valószínű azonban, hogy első körben nemzetközi szinten fog jelentkezni az infláció (USA, Egyesült Királyság, Németország), s csak később fog begyűrűzni régiónkba. Ugyanakkor az ÁKK további inflációkövető kötvénysorozatok kibocsátását tervezi, tehát minden bizonnyal később is lehet vásárolni a termékből. A reálhozam mértéke azonban majd csak a kibocsátáskor derül ki.

Inflációkövető kötvényekbe fektető alapok
Míg Magyarországon egyelőre nem túl elterjedtek az inflációkövető kötvények, külföldön annál inkább. Olyannyira, hogy egész portfóliót lehet építeni belőlük. Ahelyett, hogy egyesével megvennénk a külföldi inflációkövető kötvényeket (borsos jutalékok mellett), válogathatunk a direkt ezzel a céllal létrejött befektetési alapok közül. Léteznek csak euróban, svájci frankban, vagy dollárban kibocsátott inflációkövető kötvényekbe fektető alapok, de találhatunk globális szinten befektetőt is. Tőzsdén kereskedett alapok között is találhatunk olyat, amely hasonló befektetési politikával rendelkezik. Partnereink kínálatában az alábbi inflációkövető kötvényalapokat találhatjuk meg:



Legfrissebb árfolyamok: CREDIT SUISSE BF (LUX) INFLATION LINKED EURO B, CREDIT SUISSE BF (LUX) INFLATION LINKED SFR B, CREDIT SUISSE BF (LUX) INFLATION LINKED US$ B, PARVEST GLOBAL INFLATION-LINKED BOND, PARVEST EURO INFLATION LINKED BOND C

Részvények, főleg az energiaszektorból
Megoszlanak a vélemények arról, hogy inflációs időkben vajon a részvények jól teljesítenek-e. Az mindenképpen elmondható, hogy az infláció kevésbé érezteti hatását a részvények árfolyamán, mint a kötvényekén, a részvények általában tartják értéküket inflációs időkben is. Vannak azonban bizonyos szektorok, melyek ilyenkor tipikusan felülteljesítőnek számítanak. Az empirikus kutatások azt bizonyítják, hogy infláció idején a legkiemelkedőbben az energiaszektor teljesít, ami nem meglepő, hiszen a nyersanyagokon alapszik. A múltbeli adatokra támaszkodva, ezután következik az egészségügyi szektor, gyógyszercégekkel. Továbbá azok a szolgáltató cégek is jól teljesítenek ilyenkor, melyeknek a termékeire mindig szükségünk van (pl. áram) és amelyek az áremelkedést át tudják hárítani a fogyasztókra.

Euro Bund short certifikát
Inflációs időben a kötvényeket semmiképp nem javasoljuk, főleg nem a külföldi (német, amerikai) kötvényeket. Ugyanis a kibocsátó adóssága, ami velünk szemben áll fenn, elinflálódik. Továbbá a jelenlegi dollár és euró kamatlábak gyakorlatilag nem tudnak tovább csökkenni, ezért a kötvények árfolyamának emelkedése szinte kizárt. Továbbá inflációs időben a kamatok is megemelkednek, ez pedig csökkenti a kötvények árát. Mivel Magyarországon nem lehet közvetlenül kötvényt shortolni, egy certifikátot ajánlunk erre a célra. Az Euro Bund Future certifikát alapterméke egy 10 éves 6%-os kuponnal rendelkező fiktív német államkötvény határidős kontraktusa. Így ezen keresztül lehet spekulálni az eurókamatok alakulására: amennyiben arra számítunk, hogy a kamatok növekedni fognak, úgy a kötvény árfolyama csökkenni fog. Mivel pontosan erre számítunk, így eladási, vagyis short pozíciót kell felvennünk, amit az EBEURBONDS03 termék megvételével valósíthatunk meg. Azonban vigyázzunk, ez tőkeáttételes termék, tehát kockázatosabb! Csak gyakorlott befektetőknek ajánljuk.

Amerikai kötvényeket shortoló ETF-ek
2009-ben indult két külföldi ETF (tőzsdén kereskedett befektetési alap) is, melyek az amerikai kötvények hozamemelkedésére, azaz árfolyamcsökkenésére spekulálnak. Tehát ezeknek az alapoknak az árfolyama akkor emelkedik, ha az amerikai kötvények árfolyama csökken, vagyis hozamuk emelkedik. Lássuk be, a jelenlegi 0%-hoz közeli szintekről ez nem tűnik lehetetlennek. Mindkét alap 2-szeres tőkeáttétellel, valamint 0,95%-os költséggel működik. Az alapok nevében a short elnevezés nem a kötvények futamidejére vonatozik, hanem a kereskedés irányára!

ProShares UltraShort 7-10 Year Treasury (NYSE: PST): Az alap a 7-10 éves amerikai államkötvényeket magába foglaló Barclays Capital 7-10 Year U.S. Treasury index napi teljesítményének -2-szeresét produkálja minden nap. A napi hozamok halmozódásának hatására más periódusra vetítve az alap hozama eltérhet az index hozamának -2-szeresétől.

ProShares UltraShort 20+ Year Treasury (NYSE:TBT): Az alap a 20 évnél hosszabb lejáratú amerikai államkötvényeket magába foglaló Barclays Capital 20+ Year U.S. Treasury index napi teljesítményének -2-szeresét produkálja minden nap. Tehát az előző alaptól annyiban tér el, hogy a hosszabb futamidejű kötvényekre fókuszál.

Mi a helyzet az arannyal?
Az infláció kivédéséről mindenkinek egyből az arany jut eszébe, ami jogos, hiszen az arany értékálló, mennyisége nem nagyon változik. Sokan 1500-2000 dolláros aranyárat vizionálnak, ami a jelenlegi 1000 dollár/uncia árfolyamhoz képest ez 50-100%-os emelkedés lenne. Azonban ezekkel a becslésekkel érdemes óvatosan bánni. Az arany tartásából nem származik semmilyen jövedelem, kifizetés (nem fizet osztalékot, sem kamatot). Amennyiben az arany tökéletesen védene az infláció ellen, azaz minden évben az inflációnak megfelelő mértékben változna, akkor az alábbi ábrán látható inflációval korrigált arany árfolyamnak vízszintesnek kellene lennie. Szembetűnő, hogy ez nem így van:



Az elmúlt fél évben tapasztalt árfolyamemelkedésnek az egyik magyarázata az lehet, hogy Kína a gyengülő amerikai dollár helyett kereskedelmi szufficitének egy részét aranyba fekteti, ami növeli az arany irányi keresletet, így felhajtja az árat.
Az arany egyébként nem az infláció ellen jó befektetés, hanem a válság ellen. A fenti ábrán látható, hogy az 1970-es években nőtt jelentősen az árfolyam, ám ez nem az inflációnak, hanem a válságnak volt köszönhető.
Ha mégis aranyba szeretnénk fektetni, akkor azt legkönnyebben certifikáton keresztül tehetjük meg. Ne feledjük, hogy bár forintos terméket veszünk, devizakockázatnak is ki vagyunk téve, az USD/HUF árfolyam is befolyásolja a certifikát értékét.

Nyersanyag befektetési alapok
Az infláció a nyersanyagok, élelmiszerek árát hajtja fel elsődlegesen. Éppen ezért rövid távon az ilyen termékekbe fektető alapok is az infláció nagy nyertesei közé tartozhatnak. itt is érvényes azonban az aranynál tett megjegyzésünk, miszerint ezek a termékekből nem származik jövedelem, így hosszú távon nem érdemes tartani őket. Ezek többnyire zártvégű, garantált alapok, melyet csak tőzsdén tudunk megvenni (például Netbroker számlát nyitva), de találhatunk köztük nyíltvégűt is (főleg alapok alapja konstrukcióban). A zártvégű alapoknál érdemes megnézni a garantált kifizetés mértékét, az aktuális 1 jegyre jutó nettó eszközértéket, az alap indulásának dátumát és a futamidő végét. Ezek azért fontos információk, mert az alapok induláskor vásárolják a nyersanyagokat, élelmiszereket (pontosabban az ezekre szóló opciókat), tehát nagy jelentősége van, hogy milyen áron kötötték az ügyleteket. Javasolt a közelmúltban indult alapok közül válogatni. Néhány nyersanyagba fektető alap:



Legfrissebb árfolyamok: OTP Föld Kincsei Árupiaci Alapok Alapja, CIB Nyersanyag Alapok Alapja, MKB Nyersanyag Alapok Alapja, Takarék Invest Származtatott Árupiaci Alap, BNP Paribas Árupiaci Tőkegarantált Alap, K&H Fix Plusz Élelmiszer Szárm. Zártv. Alap, K&H Fix Plusz Élelmiszer 2 Szárm. Zártv. Alap, K&H Tőkevédett Élelmiszer Szárm. Zártv. Alap