Befektetési alapok

A befektetési alap egy szakemberek által kezelt vagyontömeg, amely kis- és nagybefektetők megtakarításaiból gyűlik össze. A befektetési alapot az alapkezelő hozza létre és menedzseli. Az összegyűjtött vagyonból általában részvényeket, kötvényeket, diszkont-kincstárjegyeket (esetleg származatott termékeket) vásárol az alapkezelő, a megvásárolt termékeket együttesen portfóliónak nevezik. Az így kialakított portfólióból részesedhetünk, amennyiben megvásároljuk az alap befektetési jegyeit. Gyakorlatilag mindegy, hogy milyen kis összeget fektetünk az alapba, portfóliónk ugyanúgy fog kinézni, mint az alapé.

Példa:
Tegyük fel, hogy egy befektetési alap portfóliójának 5%-át teszi ki a Richter részvény, 5%-át az Mtelekom, 90%-át pedig államkötvények. Ha 500.000 forintért vásárolunk az alap befektetési jegyeiből, akkor gyakorlatilag 500.000 * 0,05= 25.000 forint értékű Richter részvény, 500.000 * 0,05 = 25.000 forint értékű Mtelekom részvény és 500.000 * 0,9 = 450.000 forint értékű államkötvény lesz a portfóliónkban. A valóságban az alapok persze nem 3, hanem sokkal többféle eszközt tartanak a portfóliójukban.


Fajtái
Megkülönböztetünk nyíltvégű és zártvégű befektetési alapokat. A nyíltvégű befektetési alapok jegyeit bármikor meg lehet venni és el lehet adni a kibocsátónak az alap naponta kiszámított értékén, az úgynevezett nettó eszközértéken (vétel esetén az alapba új pénz kerül, így értéke nő, eladás esetén értelemszerűen az alap értéke csökken). A zártvégűek esetében az alapba fektetett pénz mennyisége nem változik a lejáratig, ezért a kibocsátás után és a lejárat előtt csak a tőzsdén kereskedhetünk vele, tehát csak egy másik befektetőnek tudjuk eladni. Ilyenkor fennáll a veszély, hogy csak a tényleges aktuális érték (az ún. egy jegyre jutó nettó eszközérték) alatt tudjuk értékesíteni a befektetési jegyeket.

Nyilvánosság szempontjából megkülönböztetünk nyilvános és zártkörű befektetési alapokat. Ez utóbbiak csak a befektetők egy bizonyos köre számára elérhető.

A magyar szabályozás szerint megkülönböztetünk értékpapíralapokat, index alapokat, alapok alapjait, származtatott alapokat és ingatlanalapokat. Az értékpapíralapok portfóliójában diszkont-kincstárjegyek, kötvények, részvények találhatók, az index alapok gyakorlatilag lemásolják egy tőkepiaci index összetételét, míg az alapok alapjai kizárólag más befektetési alapok jegyeit vásárolják meg. A származtatott alapok mozgástere nagyobb az előbb felsoroltakénál, portfóliójukban szinte bármilyen pénzügyi terméket tarthatnak. Az ingatlanalapok a befektetők pénzének nagy részéből ingatlant vásárolnak, a többi pénzt pedig likviditás céljából általában bankbetétben tartják. Az egyes fajtákkal, altípusokkal bővebben egy későbbi cikkben foglalkozunk.

Kapcsolódó befektetési tippek:
Figyeljünk a feltörekvő piaci államkötvényekre!
Egyre vonzóbb az alternatív energia
Közeleg a korrekció – mi a teendő?
Garantált alapok a tőzsdén – magas hozammal
Bóvli kötvények
Devizabefektetések
Abszolút hozamú alapok
Mi változott az ingatlanalapoknál?
Olcsó bankszektor
A magyar kötvényalapok problémája
Diverzifikáció fontossága
A diverzifikáció nem más, mint a befektetések kockázatának csökkentése oly módon, hogy a rendelkezésre álló összeget több befektetési lehetőség között osztjuk el. Képzeljük el, hogy az összes pénzünket egyetlen vállalat részvényeiben tartjuk. Amennyiben a vállalat váratlanul csődbe megy, mi elveszítjük az összes befektetett tőkénket. Ha eredetileg vagyonunkat 3 vállalat részvényeibe raktuk volna egyenlő arányban, akkor az egyik vállalat csődje esetén is csak pénzünk harmadát veszítettük volna el. Minél több befektetési lehetőség között osztjuk meg vagyonunkat, annál diverzifikáltabb portfóliónk lesz, és annál kisebb kockázatnak leszünk kitéve. A gyakorlatban 30-40 elemből álló portfólió már jól diverzifikáltnak tekinthető. A befektetési alapok is ezt az elvet követik, így portfóliójuk jól diverzifikált.

Előnyei
Az alábbiakban felsoroljuk, hogy miért is érdemes egyedi instrumentumok helyett befektetési alapokba fektetni megtakarításainkat:

  • Szinte minimális összeg befektetésével is egy jól diverzifikált portfólióhoz jutunk (egyes alapoknál van minimum összeg, de ez sem több 100.000 forintnál).
    Példa
    Amennyiben egy alacsony összeget, például 100.000 forintot szeretnénk befektetni, szinte képtelenség egyedileg jól diverzifikált portfóliót kialakítani. Ha portfóliónkban szeretnénk tartani Richter részvényt is, akkor befektetésünk minimum 26,4%-át kellene ebben tartanunk (ugyanis ma egyetlen Richter részvény árfolyama 26.400 forint). A fenti érvelés alapján ez túl nagy kockázatot jelent. Ezt a problémát kiküszöbölhetjük, ha a feljebb említett befektetési alap jegyeit vásároljuk meg. Ekkor 100.000 * 0,05 = 5.000 forint értékű Richter részvényt fogunk birtokolni, ami körülbelül 5.000 / 26.400 = 0,19 darabot jelent, amit természetesen nem tudtunk volna a tőzsdén megvásárolni.
    Amennyiben a portfólió termékeit egyenként vásárolnánk meg, az többe kerülne. Egyrészt az ügyletenkénti magas tranzakciós költségek miatt, másrészt a termékek esetlegesen magas árfolyama miatt.


  • Könnyű velük kereskedni, hiszen a nyíltvégű befektetési jegyeket bármikor meg lehet vásárolni a forgalmazónál nettó eszközértéken (erről bővebben következő cikkben lesz szó). Amennyiben el akarjuk adni befektetési jegyeinket, nem kell vevőt találnunk rá, a forgalmazónál nettó eszközértéken vissza is válthatjuk (kivétel ez alól a zárt végű alapok).


  • A vagyont profi szakemberek kezelik, akik tisztában vannak az aktuális pénz- és tőkepiaci folyamatokkal. Ők határozzák meg az eszközök arányait a portfólión belül, törekedve persze a minél jobb teljesítményre. Így ha kevésbé vagyunk tisztában a pénzügyi termékekkel, érdemes profi szakemberekre bízni vagyonunkat.


  • A befektetési alapokra szigorú törvényi szabályozások, előírások vonatkoznak. Működésük áttekinthetőbb, mint a többi pénzügyi intézményé. Mivel az egyes főbb feladatok több intézmény között vannak megosztva – akik ezáltal egymást is ellenőrzik – magas biztonsági szint jellemzi a befektetési alapokat. Ezt a biztonságot azonban ne keverjük össze a kockázattal! Ugyanis a befektetési jegyek árfolyama is jelentősen csökkenhet, követve a portfólióban lévő termékek árváltozását.


Hátrányok
Persze nem csak előnyeik vannak a befektetési alapoknak, hiszen akkor mindenki ebben tartaná megtakarításait. Nézzük milyen hátrányokkal találkozhatunk:

  • A befektetési alapok portfóliója jól diverzifikált, árfolyamuk kevésbé ingadozik mint a részvényeké, ennek azonban ára van. Az alapok hozama általában alacsonyabb az egyes részvények hozamához képest. Ennek oka is nyilvánvaló: hozam és kockázat egymáshoz kapcsolódnak – egyiket sem lehet úgy csökkenteni, hogy a másik ne csökkenjen.


  • Az alapkezelők sem dolgoznak ingyen, az ő munkájukat mi fizetjük meg. Ez általában a vételi jutalékban és a vagyonkezelési díjban testesül meg. A vagyonkezelési díj alaptól függően éves szinten 1,5-2% körül van, tehát 1 millió forint után 15-20 ezer forintot tesz ki. Ha magunk vásárolnánk meg közvetlenül a papírokat, elképzelhető, hogy olcsóbban megúsznánk, azonban sokkal többet kellene foglalkoznunk vele. Éppen ezért a befektetési alap azok számára ideális választás, akik nem ezzel foglalkoznak főállásban, és hajlandóak azért fizetni, hogy szakemberek kezeljék vagyonukat a magasabb hozam reményében.