Abszolút hozamú alapok

Külföldön már régóta léteznek úgynevezett fedezeti alapok, azaz hedge fundok – többen őket okolják a jelenlegi válság elmélyülése miatt. Magyarországon két és fél éve indultak az első abszolút hozamú alapok, melyek több tulajdonságban is hasonlítanak a hedge-fundokra. Cikkünkben elemeztük néhány abszolút hozamú alap indulásuk óta, illetve a válság alatt nyújtott teljesítményét.

Az abszolút hozamú alapokról
Az abszolút hozamú alapok célja minél magasabb hozam elérése, akár nagy kockázatok vállalása árán is. A hagyományos befektetési alapokhoz képest jóval szélesebb mozgástérrel rendelkeznek. A klasszikus befektetési alapok jellemzően csak egy eszközcsoportba (például hazai kötvény, fejlődő piaci részvény, stb.) fektetnek, sőt szabály is kötelezi őket, hogy a portfólió hány százalékát kell az adott eszközcsoportban tartani. Ezzel szemben az abszolút hozamú alapok kezelőjének szinte minden megengedett: a világ bármely pontján, bármilyen befektetési eszközt vásárolhatnak (kötvények, részvények, devizák, derivatív termékek), tőkeáttételes pozíciókat is kialakíthatnak, sőt engedélyezett számukra a shortolás, vagyis a rövidre eladás is. Ez nyilván aktív portfóliókezelési stratégiával jár együtt, az alapkezelő mindig az általa legjobbnak megítélt eszközökbe fektet. A termék kiválasztásához, a pozíció irányának meghatározásához, valamint a megfelelő időzítéshez általában a technikai elemzés eszköztárát alkalmazzák. Ez a befektetési stratégia magas kockázattal párosul, ezért csak azoknak ajánlják az abszolút hozamú alapokat, akik egyrészt hosszabb távra terveznek (1-3 év), másrészt képesek elviselni az időszaki veszteségeket is. Ezek az alapok is rendelkeznek referencia-indexszel, a cél azonban – a hagyományos befektetési alapokkal ellentétben – nem ennek a túlteljesítése, hanem minden évben abszolút, vagyis pozitív hozam elérése. Jellemzőjük még, hogy az alapkezelők általában sikerdíjat számítanak fel, amennyiben túlteljesítenek egy előre tervezett küszöbhozamot. Ennek mértéke alaponként változik, a nettó eszközérték számolásnál már figyelembe veszik ezt is, és a sikerdíjjal csökkentett értékkel számolják az 1 jegyre jutó nettó eszközértéket.
Az abszolút hozamú alapokat a külföldi hedge-fundokkal szokták összehasonlítani. Ugyan sok közös jellemzőjük van, a kettő mégsem ugyanaz. A hedge fundok általában agresszívabb befektetési stratégiát követnek, míg az abszolút hozamú alapok célja a pozitív hozam elérése – részvénypiaci visszaesés idején is. A hasonlóság a megvalósítás eszközeiben rejlik.
Egy tanulmány kimutatta, hogy Amerikában az aktívan menedzselt befektetési alapok recesszió idején szignifikánsan 3-5%-kal magasabb többlethozamot (alfa) érnek el, mint konjunktúra idején.
Az alábbiakban 5 abszolút hozamú alapot vizsgálunk meg indulás óta, illetve a válság idején elért teljesítmény alapján. A benchmark – ahol létezik – minden esetben az alap által közzétett referenciahozam. Az 5 alap méretben jelentősen különbözik egymástól, nettó eszközértékük széles skálán mozog. Ezt az alábbi ábra mutatja:



Aegon Alfa Származtatott Befektetési Alap (Árfolyam)
Az egyik legrégebben létrejött abszolút hozamú alap, 2006 februárjában indult. Megcélzott éves hozama 15-20%. Referenciaindexe a magyar diszkont-kincstárjegyeket tartalmazó RMAX-index, ezt évi 5-10%-ponttal igyekeznek felülteljesíteni. 2008-ban a legjobban teljesítő befektetési alap lett, a mostoha piaci körülmények ellenére 18,82%-os hozamot produkált. Év végén az alapkezelő kisebb kockázatot vállalt, így a portfólió nagy részét diszkont-kincstárjegyek és hosszú lejáratú államkötvények tették ki. Az alap, és a referenciaindex kumulált hozama indulás óta:



Concorde-VM Abszolút Származtatott Befektetési Alap (Árfolyam)
A legrégebben alakult származtatott alap, 2005 októberében kezdte meg a működését. Célja a magyar állampapírok hozamánál magasabb hozam biztosítása addicionális kockázat vállalása mellett. A befektetési döntések meghozatalában nagymértékben támaszkodik a technikai elemzésre és a Vakmajom Team tanácsaira. A vakmajom blog szerkesztőjének kiléte egyébként a mai napig rejtély, az illető nem vállalja a nyilvánosságot. Az alap biztonsági okokból kerüli a tőkeáttételes pozíciókat, azonban a rövidre eladás lehetőségét kihasználja. Amennyiben az alapkezelő nem lát potenciális többlethozamot a kockázatos eszközökben, akkor alacsony kockázatú instrumentumokba fekteti az alap tőkéjét. 2006-ban 6,92%-os, 2007-ben 7,48%-os, 2008-ban pedig 6,65%-os hozamot ért el. Az alap és a benchmark kumulált hozama az indulás óta:



BWM Meggyőzően Kockázatos Alap (Árfolyam)
Meglehetősen új alapnak számít, 2008 májusában alakult, és a többi abszolút hozamú alaphoz képest még kevés a nettó eszközértéke. A befektetési döntések meghozatalakor saját fejlesztésű szoftvereire támaszkodik, melyek technikai és kvantitatív elemzéseken alapulnak. Éves szinten a 15-25%-os hozamot célozzák meg, de abszolút hozamú alap lévén a pozitív hozamra törekszenek minden évben. Mivel a kifejlesztett stratégiájukat hosszú távra tervezték, ezért csak azoknak ajánlott ez az alap, akik minimum 3 év, de inkább hosszabb távban gondolkoznak. Ezt jól jelzi az egyszeri belépési díj, ami 2%-os, valamint az 1 éven belüli visszaváltás esetén fizetendő büntetődíj, ami 5%-os. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy tényleg csak azok fektessenek az alapba, akiknek eredetileg tervezték. A büntetődíj egyébként nem az alapkezelőé lesz, hanem bekerül az alapba, így a türelmesebb befektetőket illeti meg. Szigorú kockázatkezelési módszereket alkalmaznak, például alapvető vállalásuk, hogy minden ügyfél minden pozícióján maximum teljes tőkéjének 3%-át kockáztatják – stop loss szint meghatározásával. Az alapkezelőt 20% sikerdíj illeti, úgynevezett High Watermark számítás szerint. Ez azt jelenti, hogy csak akkor számolnak fel sikerdíjat, amennyiben a befektetési jegy aktuális értéke magasabb, mint az előző csúcs. Annak ellenére, hogy a válság előtt nem sokkal indult, indulástól számított hozama 17,5%. Konkrét benchmarkot nem használnak, mi az RMAX index-szel hasonlítottuk össze az indulás óta számított kumulált hozamát:



OTP Abszolút hozam Alap (Árfolyam)
2006 júliusában indult, azóta a legnagyobb abszolút hozamú alappá nőtte ki magát közel 11 milliárdos nettó eszközértékével. A befektetési döntéseket az alapkezelő egy saját fejlesztésű döntéstámogató modell segítségével határozza meg. A modell a historikus adatokat felhasználva becsüli meg a középtávú piaci mozgásokat, miközben figyelembe veszi a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát. Az abszolút hozamú alapokhoz képest kockázatkerülőbb, hiszen határidős ügyleteket kizárólag kockázat mérséklése érdekében köt, valamint nem tőkeáttételezik. Nem rendelkezik hagyományos értelemben vett referencia-indexszel, az elvárt minimális hozamtöbblet a legrövidebb lejáratú hazai állampapírokat magában foglaló ZMAX-index felett évi 2%. Amennyiben az alap hozama ezt a küszöbértéket 1 évnél hosszabb időtávon meghaladja, akkor az alapkezelő sikerdíjban részesül. A sikerdíj mértéke a ZMAX + 2% feletti hozam 20%-a. Az alap, és a benchmark – ZMAX + 2% - teljesítményét az alábbi ábra mutatja:



Generali Abszolút Hozam Származtatott Befektetési Alap (Árfolyam)
8 hónapja indult alapról van szó, eddigi teljesítménye azonban figyelemre méltó. Alapvetően célpontjuk a fundamentálisan alulértékelt vállalatok, a felvásárlás vagy összeolvadás előtt álló társaságok részvényei. Az alap egy állampapír bázisból kiindulva keresi a megfelelő befektetési célpontokat, ennek következtében a portfólió összetételében a részvények aránya 0-100% között mozoghat. Továbbá maximálisan ki kívánja használni a törvény adta lehetőségeket – short pozíciók felvételével, árupiaci, devizapiaci befektetésekkel, valamint tőkeáttételes pozíciók kialakításával. A tavalyi év végén az alapkezelő meglehetősen kockázatkerülő portfóliót alakított ki, a részvények arányát 60%-ról mindössze 11,4%-ra csökkentette. A portfólió többi részét – közel 90%-át – december végén bankbetétek tették ki. Az alap indulása óta 17,3%-os hozamot produkált, amit ha évesítünk, akkor felülmúlja az Aegon Alfa befektetési alap teljesítményét is. Az alap referencia-indexe az RMAX-index, amennyiben ezt felülteljesíti, akkor az alapkezelőt az ezen felüli rész 20%-a sikerdíjként. Az alap és a benchmark teljesítménye:



Teljesítmény a válság alatt
A fent felsorolt alapok teljesítményét összehasonlítottuk az alapján is, hogy milyen teljesítményt nyújtottak a válság idején. A kezdő dátumnak 2008.08.15-ét tekintettük. A kumulált hozamokat az alábbi ábra mutatja:



Látható, hogy az alapok eltérő teljesítményt nyújtottak, összességében azonban az 5 alap közül 4 pozitív hozamot tudott produkálni az elmúlt fél évben. A legjobb teljesítményt augusztus óta a BWM Meggyőzően Kockázatos Alap nyújtotta 12,7%-os hozamával. Az ábráról azonban leolvasható, hogy az elmúlt fél évben meglehetősen hullámzó teljesítményt nyújtott, tartózkodott közel 30%-os mínuszban is. A jó teljesítmény elsősorban a december-január időszaknak köszönhető (mivel ő az egyetlen alap a felsoroltak közül, amely szabad eszközeit devizában tartja, így a forintgyengülésen profitált). A leggyengébb teljesítményt az OTP Abszolút Hozam alap nyújtotta, befektetési jegyeinek árfolyama augusztus óta 16%-ot veszített értékéből. Az Aegon, a Generali, illetve a Concorde alapok november vége óta egyenletes teljesítményt nyújtanak. Ez főként annak tudható be, hogy portfólióikat úgy rendezték át, hogy azok nagyrészt kockázatmentes eszközöket tartalmaznak (államkötvény, bankbetét).

A fent említett befektetési alapok közül az Aegon és a Generali alapjait, ezen kívül számos külföldi abszolút hozamú alapot vásárolhatunk a Hozam Plaza-n, ahol most számlanyitási akció van érvényben.