RFV részvényjegyzés Netbrokeren keresztül!

Bár nem szoktunk konkrétan egyetlen részvényt vételre ajánlani, most mégis megtesszük. Az RFV (Regionális Fejlesztési Vállalat) Nyrt. ugyanis nyilvános másodlagos részvénykibocsátást tervez, melyre 1998 óta nem volt példa a hazai tőzsdén. A részvények Netbrokeren keresztül a túljegyzés miatt július 13-tól 15-ig jegyezhetőek 2750 Ft-os árfolyamon.

A vállalatról
Az RFV 2000-ben alakult 4 millió forint törzstőkével, tulajdonosai magyar magánszemélyek. Ugyanebben az évben Amerikából nemzetközileg védett know-howt vásároltak, melynek segítségével energiaveszteségeket feltáró vizsgálatokat végeztek. A társaság tevékenységi köre az alábbiakra terjed ki: közvilágítás korszerűsítés, fényáram szabályozás, beltéri világítás korszerűsítés, versenypiaci energiavételezés, energetikai tanácsadás. Elsősorban intézmények és gazdálkodó szervezetek energiaköltségének csökkentésére, önkormányzati és állami intézmények fűtésének korszerűsítésére specializálódnak. Általában hosszú távú szerződéseket kötnek, melyekre az jellemző, hogy a megrendelő költségvetését nem érintik. Ugyanis a projektek költségeit az RFV állja, a tulajdonos pedig a projekt által megvalósuló megtakarításból finanszírozza azt. Az RFV ezeket a beruházásokat jellemzően banki hitelből finanszírozza. A válság éppen ezért érzékenyen érintette a céget, ugyanis a hitelforrások beszűkültek, valamint egyre nagyobb saját erő szükséges az egyes hitelekhez. Ezt a forrást hivatott megteremteni a július 13-17 között sorra kerülő részvényjegyzés, melynek keretében minimum 50.000, maximum 400.000 darab, egyenként 10 Ft névértékű törzsrészvényt hoznak forgalomba (a túljegyzés miatt 15-én 16.30-kor a jegyzést le fogják zárni). A társaság 2007-ben lépett a tőzsdére, jelenleg 2 millió darab törzsrészvény van forgalomban, melynek jelentős hányadát 2 magányszemély – Soós Csaba (igazgatóság elnöke) és Makra József (vezérigazgató) – birtokolja. Nemrég az OTP alapkezelő is jelentős (10%-os) részesedést vásárolt a vállalatban. A közkézhányad meglehetősen alacsony, 4,33%, azonban a részvénykibocsátás után ez jelentősen emelkedhet. Amennyiben mind a 400.000 darab részvényt lejegyzik, akkor a közkézhányad 20% fölé emelkedik.



A vállalat az elmúlt 5 évben nyereséges volt, és az idei év első negyedévét is nyereséggel zárta. Ha a 2009-es év nettó profitját az első negyedéves adatból extrapoláljuk, akkor várakozásaink szerint 2009-ben 332 millióforint lesz a vállalat profitja. Amennyiben a 2750 forintos árfolyamot vetítjük a 2009-es év várható profitjára, úgy 16 körüli P/E rátát kapunk. Ez első ránézésre magasnak tűnhet - főleg, hogy a szektortársak P/E rátája ennél alacsonyabb -, ám nem szabad megfeledkeznünk a vállalat növekedési lehetőségeiről sem. A P/E ráta 2 okból lehet magas: vagy felülárazottak a vállalat részvényei, vagy jók a növekedési lehetőségei. Jelen esetben ez utóbbiról van szó. A nettó eredmény növekedése ugyanis várhatóan 19%-os lesz 2009-ben, 2 éves átlagban pedig 8%-os. A 16-os P/E ráta 6,25%-os hozamot jelent (100/16=6,25), ha ehhez hozzáadjuk a 8%-ot, akkor 14,25%-os hozamot kapunk. A cég 2007-ben és 2009 I. negyedévében is 25% körüli árbevétel-arányos nyereséget tudott elérni, 2008-ban ez az érték csak 17%-os volt. Ennek egyik oka lehet a működési költségek megnövekedése, 2008-ban a foglalkoztatottak száma 6-szorosára nőtt. Az alábbi ábra az elmúlt 5 év nettó profitját és üzemi eredményét (EBIT) mutatja, kiegészítve a 2009-es becsléssel:






Ami a részvények árfolyamát illeti, a 2007-es bevezetés után hónapokig stagnált, majd 2 hónap alatt több mint duplájára emelkedett. Mikor a válság hatása begyűrűzött a magyar tőzsdére is, akkor egy hirtelen zuhanással először feleződött a részvény árfolyama, majd onnan további lassú lecsorgással csúcspontjához képest ötödére csökkent. Tavasszal visszatért a 2700-3000 tartományba, ahol jelenleg is tartózkodik.



A részvénykibocsátás célja
Általánosságban elmondható, hogy a részvénykibocsátással történő tőkeemelés inkább negatív, mintsem pozitív hír a vállalatról. Jelen esetben azonban inkább pozitívumként értékeljük. Végre egy vállalat, ami transzparensen tényleg arra használja a tőzsdét, amire az valójában létrejött. Az RFV a tőzsdén próbál forrás gyűjteni, hogy a jövőbeli projektekhez szükséges önerőt összegyűjtse. Nyilvános másodlagos részvénykibocsátásra 11 éve nem volt példa a hazai tőzsdén. A részvénykibocsátás másik célja, hogy növeljék a közkézhányadot, amely a jelenlegi 4,33%-ról 20% fölé is emelkedhet.

Várható hatások az árfolyamra
A már tőzsdén lévő cég nyilvános részvénykibocsátására jellemző, hogy az aktuális árfolyam alatt lehet jegyezni a részvényekből. Ha nem így lenne, akkor nem érné meg jegyezni, ugyanis a kisbefektetőknek jobban megérné a tőzsdén vásárolni a vállalat részvényeiből. Ez jelen esetben is így van, ugyanis a hétfői (2009.július 13) záróár 2949 forint volt, míg a kibocsátásra kerülő részvényekhez 2750 forintért lehet majd hozzájutni. Ez körülbelül 8%-os diszkontot jelent. Persze elképzelhető, hogy a jelenlegi részvénytulajdonosok (magánbefektetők) eladják a tőzsdén jelenlegi pakettjüket, hogy alacsonyabb árfolyamon jegyezzenek, ezáltal lefelé szorítva az árfolyamot. Ekkor azonban azzal a kockázattal néznek szembe, hogy nem jut nekik megfelelő mennyiség a részvényekből. Rövid távon, a jegyzés után valószínűleg felfelé veszi az irányt az árfolyam, így ezen is lehet pár százalékot keresni, de hosszú távú befektetésnek is vonzónak tűnik.

Kockázatok
A fő kockázati faktort a növekvő eladósodottság jelenti. A vállalat a beruházásokat szinte teljes egészében hitelből finanszírozza, ám a banki hitelforrások beszűkülése rontja a vállalat növekedési lehetőségeit. 2007-ról 2008-ra az eladósodottsági ráta 1,09-ről 5,69-re nőtt, melynek fő oka a saját tőke csökkenése volt. A kötelezettségek értéke 32%-kal nőtt 2007-ről 2008-ra. A kamatfelár, valamint a referenciakamatláb növekedése pedig tovább növelte a finanszírozási terheket. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az RFV projektjeinek túlnyomó többsége önkormányzatokhoz kötődik, így magas a szektorkitettsége, az önkormányzatok csődközeli helyzete pedig tovább növeli a kockázatot. Egy további kockázati tényező, hogy a részvény eddig meglehetősen illikvid volt. Ez azonban változhat, ha jelentősen növekszik a közkézhányad.

Az RFV részvényjegyzésének menetrendje
Az részvénykibocsátás során forgalmazóként az Erste Befektetési Zrt. Működik közre. A részvényjegyzés július 13-tól maximum július 17-ig, tehát 5 napon keresztül tart. Amennyiben a jegyzések száma eléri a maximális 400.000-et, úgy hamarabb, 3 nap után is lezárulhat a jegyzés. Az árfolyam egységesen 2750 Ft, mindenki ezen az árfolyamon juthat a részvényhez. A jegyzés alapfeltétele, hogy magánbefektetőknek értékpapírszámlával, és ügyfélszámlával kell rendelkezniük a forgalmazónál, azaz az Erste Befektetési Zrt-nél. A jegyzési szándékot, azaz a kitöltött jegyzési ívet a forgalmazó székhelyén személyesen, vagy a Netbroker felületen keresztül on-line módon kell benyújtani. Ne feledje, ha nálunk nyit Netbroker számlát, kedvezményes tranzakciós díjakkal kereskedhet. A részvények ellenértékét készpénzben lehet kifizetni, vagy elektronikusan elkülönített letéti számlán kell tárolni a jegyzési időszak végéig. A jegyzés lezárultával a részvények elosztására az úgynevezett kártyaelosztás elve alapján kerül sor. Ez azt jelenti, hogy minden egyes körben minden befektető egy-egy darab új részvényhez jut. Abban a körben, ahol már nem jutna minden befektetőnek 1 részvény, véletlenszerűen osztják szét a maradékot.