Kínai jüan

Régóta téma az elemzők között, hogy vajon a kínai jüan alulértékelt-e. Amennyiben igen, akkor a kérdés az, hogy mennyivel fog felértékelődni és mikor? Mindenesetre egy ideális menekülő deviza lehet, mert leértékelődni minden bizonnyal az elkövetkező években nem fog. A probléma csak az, hogy meglehetősen bonyolult hozzájutni, ugyanis nem konvertibilis.


A kínai jüanról
A Kínai Népköztársaság hivatalos fizetőeszköze a kínai jüan (CNY), vagy más néven a renminbi. 1949-ben vezették be ezt a fizetőeszközt, majd a Kínát sújtó hiperinfláció megállítása után, még az 1950-es években nyomták ki a második sorozatot. A tervgazdaság idején a renminbi árfolyama teljesen valószerűtlen volt a külföldi valutákhoz képest, átváltását szigorú szabályok jellemezték. 1978-ban úgynevezett kettős árfolyamrendszert vezettek be: létezett egy hazaiaknak szánt valuta, és egy külföldiek számára szánt renminbi, melynek árfolyama jóval az előbbi felett volt. Ez kedvezett a feketegazdaságnak, ezért később eltörölték a kettős árfolyamrendszert. A kínai jüan árfolyama nagyon régóta az amerikai dollárhoz van rögzítve. Először 2,46 CNY/USD-n rögzítették az árfolyamot, majd az 1970-es években folyamatosan felértékelték egészen 1,5 CNY/USD-ig. Ezt követően, amikor Kína gazdasága nyitottá vált, folyamatosan leértékelték a jüant, egészen 8,62 jüan/dollárig, annak érdekében, hogy növeljék a kínai export versenyképességét. Később több lépésben is kisebb felértékelés következett, előbb 8,27 (1997-2005), majd 8,11 CNY/USD-ig. Ezután a csúszó árfolyamrendszer következett egy külföldi valutakosárhoz viszonyítva (amerikai dollár, euró, japán jen, valamint kisebb súllyal egyéb valuták). Ez naponta maximálisan 0,3%-os változást engedett meg az USD/CNY árfolyamában egy középértékhez képest a bankközi devizapiacon. 2007-ben ezt a sávot kiszélesítették 0,5%-ra, és jelenleg is ez van érvényben. A rögzítés eltörlése óta, tehát az elmúlt 3 és fél évben a kínai jüan 19%-kal értékelődött fel az amerikai dollárhoz viszonyítva. Az alábbi ábrák az USD/CNY, valamint a CNY/HUF árfolyamot mutatják:





Ahogy az ábráról leolvasható, az amerikai dollárral szemben 2008 augusztusáig folyamatosan erősödött, onnantól azonban stagnálás figyelhető meg (mesterségesen tartják ott az árfolyamot). A forinttal szemben az elmúlt fél évben közel 60%-ot erősödött, ebben persze a forint hanyatlása játszott nagy szerepet.

Miért lehet alulértékelt?
Sok kritika éri Kínát amiatt, hogy mesterségesen tartja ilyen gyenge szinten a jüant. Ez neki azért érdeke, mert így megéri a külföldieknek (elsősorban az USA-nak) Kínából importálni. A gazdaság motorja egyértelműen az export, ennek köszönhető az évek óta tartó 10% körüli GDP növekedés. Kína rendelkezik a világon a legnagyobb folyó fizetési mérleg többlettel, melynek ellenpárja legfőképp az Egyesült Államok óriási folyó fizetési mérleg hiánya. A piac törvényei szerint ebből automatikusan következne a kínai jüan felértékelődése az amerikai dollárral szemben. Ez azonban Kína esetében nem így van, ugyanis a Kínai Jegybank folyamatos devizapiaci intervenciókat hajt végre. Kínai jüanért vesz dollárt, majd a vásárolt dollárt amerikai államkötvényekbe fekteti (ez nagymértékben hozzájárul az amerikai állampapírok hozamának alacsonyan tartásához). Kína a mesterségesen alacsonyan tartott árfolyam révén a világon a legnagyobb devizatartalékokat halmozta fel. Az IMF által készített becslés szerint - mely a vásárlóerő-paritás alapján készült - a kínai jüan körülbelül 50%-kal alulértékelt az amerikai dollárral szemben. Hasonló eredményt mutat a szakmailag kevésbé elfogadható, ám annál érdekesebb Big-Mac index is.
Érdemes megemlíteni, hogy a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet miatt Kínának várhatóan exportbevételek kiesésével kell kalkulálnia, az elmúlt hónapokban már látványosan lassult az export dinamikája. Ez pedig esetleg a belső fogyasztás felfűtésére ösztönözheti az országot.

Hogyan juthatunk kínai jüanhoz?
Mivel a kínai jüan nem konvertibilis, ezért nem tudjuk csak úgy szimplán megvenni. Egy esetleges kínai utazás során megmaradt jüant is csak szigorú szabályok szerint válthatjuk vissza más valutára és csakis Kínában. Bár vannak hírek, miszerint a fizetőeszköz a konvertibilitás irányába halad, erre egyelőre várnunk kell. Addig is nézzünk néhány „kerülőutat”, melynek segítségével mégis fektethetjük pénzünket jüanba, a felértékelődésben bízva.

Futures ügylet
A Chicago Mercantile Exchange-n köthetünk futures ügyletet a kínai jüanra. Az exportőrök is általában itt fedeznek, de kisbefektetők számára is elérhető ez a piac. Persze csak meglehetősen nagy tételben, ugyanis 1 kontraktus 1.000.000 kínai jüanra szól, ami mai árfolyamon számítva 34.000.000 forintnak felel meg. Az ügylet tulajdonságairól bővebb információkat itt olvashatnak.

Külföldi bankszámla
Renminbi alapú, Hongkongban bejegyzett bankszámlát akár interneten keresztül is nyithatunk. Persze limitek vannak, hogy 1 nap mennyi dollárt válthatunk jüanra, és fordítva. A költségesebb megoldás, ha kiutazunk Kínába, és ott nyitunk személyesen egy bankszámlát, egy ideje ezt már külföldi állampolgárként is megtehetjük. Az elhelyezett pénz után magas kamatokra azonban ne számítsunk, sőt általában 0%-os kamat mellett köthetjük le jüanban a pénzünket. Így ezzel a megoldással csak a jelentős felértékelődésre spekulálunk. Egy bank honlapja, ahol nyithatunk ilyen számlát: Everbank

Forex piac
A forex (foreign exchange) piacokon külföldi devizapárokkal lehet kereskedni. Többségük nem tartalmazza a kínai jüant, azonban például az Oanda lehetőséget biztosít USD/CNY devizapár kereskedésére is. A spread viszont meglehetősen nagynak mondható, valamint ne felejtsük, hogy ez a megoldás inkább tradereknek való, mintsem befektetőknek.

Osztalékrészvények
A kínai blue-chip részvények nagy részével a sanghaji tőzsdén kívül a hongkongi illetve a new-yorki tőzsdén is kereskednek (persze amerikai, illetve hongkongi dollárban jegyzik az árfolyamot). Az osztalék mértékét kínai jüanban állapítják meg, majd az osztalékfizetéskor érvényes árfolyamon váltják át amerikai, vagy hongkongi dollárra. Ezért ha építünk egy alacsony kockázatú, kínai osztalékrészvényekből álló portfóliót, akkor gyakorlatilag kínai jüan esetleges felértékelődéséből adódóan magas osztalékhozam üti a markunkat. Ilyen részvények például a telekommunikáció szektorában a China Mobile, illetve a China Telecom. Relatív magas osztalékhozamot kínál a Chinese Life Insurance is, melynek fő profilja az életbiztosítás. Tekintve, hogy Kínában még meglehetősen új terméknek számít az életbiztosítás, valamint a föld legnépesebb országáról van szó, a cég jó növekedési lehetőségek előtt áll. Már említettük, hogy Kína várhatóan a belső fogyasztás ösztönzése felé fog elmozdulni, ez pedig kedvez majd az áramszolgáltató, illetve élelmiszeripari cégeknek. Ilyenek például a Huaneng Power International, illetve a Datang International Power Generation. Tehát ez utóbbiak nemcsak az osztalék miatt lehetnek érdekesek, hanem árfolyamuk is várhatóan emelkedni fog a belső fogyasztás ösztönzésével. A Datang részvényekhez a hongkongi tőzsdén, míg a többihez a NYSE-n is hozzájuthatunk. A netfolio.hu online portfóliókezelő rendszerében létrehoztunk egy tesztportfóliót a felsorolt 5 részvényből, az elért eredményt később kiértékeljük. A portfólió teljesítménye nyomon követhető az alábbi linken.