Származtatott alapok teljesítményértékelése

Több, mint két éve már írtunk az abszolút hozamú alapokról, amelyben a hazai kínálatot mutattuk be. Akkori írásunkat itt tekinthetik meg. Most elérkezetnek láttuk az időt, hogy ismételten megnézzük, milyen változásokon ment keresztül a piac. Annak érdekében, hogy a lehető legváltozatosabb piaci viszonyok mellett is bemutathassuk az alapok teljesítményét, úgy döntöttünk, hogy egészen a 2008-ban kezdődő pénzügyi válságot megelőző időszakig nyúlunk vissza és onnantól kezdjük az alapok összehasonlítását. Ennek eredményeként nagyon változatos időszakot sikerült alapul vennünk, így általános képet kaphatunk a vizsgált alapok teljesítményéről.

Általános tudnivalók a származtatott alapokról
A származtatott alapok a befektetési alapok legkockázatosabb és egyben legnagyobb hozammal kecsegtető változata. A származtatott vagy más néven abszolút hozamú alapok többnyire jelentős ingadozással rendelkeznek, ezért az ezekbe történő befektetés csak hosszú távra ajánlott. A minimális javasolt befektetési időtávnak az egy évet szokták meghatározni, de az ajánlott időtáv több, mint három év. A rövidtávú befektetőket kimondottan igyekeznek távol tartani ezektől az alapoktól a magas tranzakciós költségekkel. Például a BWM 5%-os díjat számít fel azoknak, akik egy éven belül kiveszik a pénzüket, de az így befolyt pénz nem az alapkezelőé lesz, hanem az alapé, vagyis végső soron azoké, akik hosszútávra fektetnek be. Összehasonlításunkban csak olyan, forintban kibocsátott alapokat vettünk figyelembe, amelyekbe globálisan befektethetnek és a termékek köre sem korlátozott. Az alapokra jellemző, hogy piaci lehetőséget látva növelik a kockázatos eszközökben lévő arányukat, megfelelő befektetési lehetőség híján kevésbé kockázatos kötvényportfólióba húzódnak vissza.
Az alapok fontos jellemzője az úgynevezett drawdown, vagyis, hogy a legutóbbi csúcs óta mennyit vesztett az alap az értékéből. Amennyiben egyszerűbben szeretnénk megfogni a fogalom jelentését, akkor azt mondhatjuk, hogy az a maximális veszteség, amit akkor szenvedtünk volna el, ha a lehető legrosszabb időzítéssel szállunk be, vagyis éppen a csúcson fektetünk be. Mértéke könnyen elérheti, sőt akár meg is haladhatja a 25%-ot, azonban ez természetes jelenségnek mondható a származtatott befektetési termékeket használó befektetők körében.

Az alapok teljesítménye
Az elmúlt, közel három év teljesítményét mutatjuk be a lenti ábrán. A grafikonon jól látható, hogy az OTP Supra alapnak sikerült a legjobb teljesítményt elérnie, közel megduplázta az értékét mindössze három év alatt, ebben kiemelt jelentőségű volt a 2009 év vége és 2010 közepe közötti időszak, amikor rendkívül jól teljesített az alap. A többi vizsgált alapnak sincs miért szégyenkeznie, hisz többségük hozta a 20 és 40% közötti eredményt. A sorból a másik irányba is egy OTP-s alap lóg ki, nevezetesen az OTP Abszolút hozam névre keresztelt alap. A grafikon kattintásra nagyban jelenik meg.



Annak ellenére, hogy a származtatott alapok mint eszközkategória, kockázatos befektetésnek tekinthető, azonban az egyes alapok között jelentős különbségeket találhatunk. Ezt szemléltei a következő grafikon is, amelyen az egyes termékeket zöld háromszögek jelzik. A két szélsőséges esetet szeretnénk bemutatni. A legstabilabbnak a Concorde VM Alap nevezhető, míg az ellentétes oldalon, a nevéhez hűen az Access-BWM Meggyőzően Kockázatos Származtatott Alap található. Ugyanezt a következtetést vonhatjuk le akkor is, ha nem a lenti kockázat-hozam diagramot nézzük, hanem az árfolyamgrafikon változékonyságából indulunk ki.



Egy érdekes elképzelés a Plotinus Vagyonkezelő Nyrt.
A származtatott befektetési alapok egy nagyon speciális megvalósulása a Plotinus Nyrt. Zsiday Viktor nevével jelzett társaság, Warren Buffett Berkshire Hathaway névre hallgató vállalat, strukturális szerkezetét tekinti példának. Lényegében arról van szó, hogy egy hedge-fund tulajdonságaival rendelkező befektetési alapot hoztak létre,mindezt egy befektetési társaság formájába öntve. Vagyis van egy részvénytársaság, amelynek egyetlen célja a tőke befektetése a lehető legmagasabb hozam elérése érdekében. Ha részvényt vásárolunk az szinte teljesen ugyanolyan, mintha egy befektetési alap jegyeiből jegyeznénk. A hagyományos formától való eltérésnek a legfőbb következménye, hogy sokkal kevesebb előírás vonatkozik a társaság működésére, mint egy befektetési alapra, a szabadság nyújtotta lehetőségeket kihasználva sokkal változatosabb és nagyobb hozammal kecsegtető befektetéseket is megvalósíthat a társaság. Szó szerint bármilyen befektetést megvalósíthatnak, legyen szó származékos termékről, opcióról, áruról vagy éppen reálgazdasági befektetésről. Másik előnynek nevezhető, hogy a költségeket, legalábbis azok fix tényezőit, sikerült minimalizálniuk. A társaságnak nincsenek alkalmazottai, irodái, tárgyi eszközei stb. A teljes vállalatot a management alkotja, akik teljesítményfüggő bérezést kapnak az általuk tulajdonolt osztalékrészvények formájában.

Sajnos árnyoldala is van ennek a sajátságos vállalati szerkezetnek, nevezetesen az átláthatóság. Amíg egy befektetési alap értékéről pontos képet kaphatunk a rendszeres adatszolgáltatásnak köszönhetően, addig a Plotinus befektetéseire és annak értékére csak negyedévente nyerhetünk pontos rálátást, továbbá abban az esetben ha a társaság saját tőkéjének a változása az adott negyedévben meghaladja a nyolc százalékot, ekkor ugyanis rendkívüli tájékoztatást tesz közzé. A viszonylagos információ-szegénység amivel a befektetők rendelkeznek, előidézheti, hogy a részvények árfolyama a jelentések után legyen csak jól árazott, a jelentések közötti időszakban nehezebb támpontot találni a fair érték meghatározásához. Ezt a hatást csökkentheti, hogy a cég vásárolhat saját részvényeiből, amennyiben úgy értékeli, hogy azok alulértékeltek. A február végi gyorsjelentésből egyelőre kevés konkrétum olvasható ki, értelemszerűen még nem közöl múltbeli hozamokat és egyelőre még a befektetések jelentős részét is diszkont kincstárjegyek teszik ki. A cég melletti legfőbb érvek: a jó alapkezelő személye és a jó elgondolás. Kíváncsian várjuk, hogy milyen eredményeket sikerül produkálniuk és, hogy milyen ütemben sikerül növekedniük.