Nehéz helyzetben a tőzsdék

Az úgynevezett MTF-ek (Multilateral Trading Facilities), vagy alternatív kereskedési platformok egyre nagyobb térhódítása következtében a nagy tőzsdék piaci részesedésük csökkenését voltak kénytelenek elszenvedni. Ezt a befektetők közvetlenül a tőzsdén jegyzett tőzsdék (self-listed stock exchanges) árfolyamán érezhetik meg, melyek további csökkenése valószínűsíthető.

Az MTF-ekről
Az alternatív kereskedési platformok a szabályozott piacok (azaz a tőzsdék) mellett a szervezett kereskedési rendszerek új képviselői. Ezeket akár befektetési vállalkozások is működtethetik, akik nem csupán saját számlára kereskedhetnek, hanem lehetőségük van arra, hogy harmadik személyek vételi és eladási ajánlatait is összepárosítsák.

A MiFID elnevezésű EU direktíva bevezetésével megszűnt a tőzsdekényszer, ami azt jelentette, hogy a tőzsdére bevezetett részvényekkel, értékpapírokkal a befektetési szolgáltatók csak a tőzsdén keresztül üzletelhettek. Az MTF-eken keresztül ráadásul bevezetési eljárás nélkül bármilyen értékpapírral kereskedni lehet. Az internalizációt választó piaci szereplők saját számlára is adhatják-vehetik az értékpapírokat, sőt, alternatív kereskedési platformokat is alakíthatnak. Vagyis bármilyen befektetési ház, nagy bankcsoport, amelyik megfelel a szigorú és költséges kialakítási feltételeknek, majd a működtetés szabályainak, maga is összekötheti az eladókat és a vevőket.

Az MTF-ek jóval alacsonyabb költségek mellett működnek, mint a hagyományos tőzsdék, így árképzésük is nagyon agresszív. A tőzsdék ezzel képtelenek versenyt tartani, így az utóbbi időben piaci részesedésük csökkent, miközben az MTF-eké rohamosan nőtt. Tehát az alacsonyabb költségekkel és a gyors kereskedési lehetőségekkel erős piaci versenyt támasztanak a tőzsdék számára. Hasonló a helyzet a fapados légitársaságok megjelenéséhez: ahogy a lomha, hagyományos légitársaságok a szabályozás változásával hatékony és innovatív ellenfeleket kaptak, úgy kapnak a lomha, hagyományos tőzsdék hatékony és innovatív ellenfeleket az MTF-ek személyében.



A legnagyobb MTF-ek
A legnagyobb piaci részesedéssel egyértelműen a 2007 márciusában piacra lépő Chi-X alternatív kereskedési platform rendelkezik. 2010 januárjában az elektronikus úton bevitt európai részvénypiaci ajánlatok több mint 14%-a a Chi-X platformon keresztül teljesült. A Chi-X egyébként a legnagyobb japán befektetési ház, a Nomura tulajdonában van. Az elszámolást pedig a European Multilateral Clearing facility N.V (EMCF) végzi.

A második legnagyobb piaci részesedéssel a BATS Exchange rendelkezik. Amerikában 2006-ban került bevezetésre, míg Európában 2008-ban. 2010-re az amerikai részvénypiac forgalmának a 10%-a a BATS-on keresztül történt, míg Európában ez az érték 5%.

A harmadik legnagyobb MTF-nek a Turquoise számít, annak ellenére, hogy 2009-ben piaci részesedése csökkent. 2010 februárjában a London Stock Exchange felvásárolta a Turquoise-t (egyfajta védekező mechanizmus), hogy együtt hozzanak létre egy új pán-európai kereskedési platformot. 2010. február 26-tól egyébként magyar részvényekkel is lehet kereskedni a platformon, még pedig a 13 BUX index taggal. Így jelenleg a Turquoise a BÉT versenytársának számít. Ez a fejlemény egyébként a magyar kisbefektetők számára előnyös, mert a kereskedési díjak és az adatszolgáltatási díjak esését fogja eredményezni (a BATS például ingyenesen biztosítja a real time áradatokat).

További MTF-ek, kisebb piaci részesedéssel: POSIT, NASDAQ OMX Europe, NYSE Arca Europe, Burgundy, QUOTE MTF, NX MTF.

A tőzsdék lehetséges válaszai
Valószínűleg a tőzsdék sem fogják tétlenül nézni, amint az MTF-ek elveszik piaci részesedésüket. Az első választ már meg is kaptuk, mégpedig a London Stock Exchange lépett: nem nézte tétlenül tovább, hogy piaci részesedése 80%-ról 60%-ra csökkent az FTSE 100 index részvényeinek forgalmában, és felvásárolta a Turquoise-t. Egy másik alternatíva, ha maguk a tőzsdék is létrehoznak ilyen multilaterális kereskedési platformokat. Ezt tervezi egyébiránt a Deutsche Börse. Esetleg megpróbálják felvenni a technológiai versenyt, kiegészítő szolgáltatások nyújtásával, vagy hatékonyabb működésre törekedhetnek. Az árakat nem tudják csökkenteni, legalábbis olyan szintre nem, amilyennel az MTF-ek léptek piacra.

Tőzsdén jegyzett tőzsdék
A fent leírtakból az következik, hogy a hagyományos tőzsdék szerepe és piaci részesedésük egyre csökken, így eredményük is. Ez elsősorban olyan tőzsdék esetében lesz közvetlenül is érzékelhető, amelyek tőzsdén jegyzettek (self-listed), tehát részvényeikkel kereskedni lehet. Ezeknek a részvényeknek az árfolyama valószínűleg tovább fog csökkenni az MTF-ek egyre nagyobb térhódításának következtében. Ilyen például a Deutsche Börse (DB1.DE), a London Stock Exchange (LDNXF.PK), a New York Stock Exchange Euronext (NYX), valamint a Nasdaq OMX Group (NDAQ).
Mind a 4 felsorolt tőzsde veszített piaci részesedéséből 2008 óta, árfolyamuk is jelentősen csökkent. Ebben persze közrejátszott a válság is, de 2009-es nagy részvénypiaci szárnyalás idején sem igazán tudtak érdemben emelkedni. A részvények kumulált hozamát az alábbi ábra mutatja 2008.06.24-től (A London SE ugyanis csak ettől a naptól forog tőzsdén):



Ahogy az MTF-ek egyre nagyobb teret hódítanak, úgy a tőzsdén jegyzett tőzsdék további árfolyamcsökkenése prognosztizálható. Persze azt is figyelemmel kell kísérni, hogy a tőzsdék a fent említett válaszok közül milyen módon reagálnak erre.