Ismét itt az osztalékszezon

Ismét közeleg a hazai tőzsdei társaságok osztalékfizetési szezonja. Cikkünkben a várható osztalékok mértékén kívül azt elemezzük, hogy kinek mi a helyes (optimális) stratégia egy vállalat osztalékfizetése előtt.

Hazai társaságok várható osztalékai
Egy korábbi cikkünkben már leírtuk az osztalékrészvények tulajdonságait, az osztalékhoz tartozó legfontosabb fogalmakat és dátumokat, így ezeket most nem részletezzük.
Eddig egyedül az Mtelekom esetében vált biztossá a 2009-es üzleti év után kifizetendő osztalék mértéke, amely 74 forint lesz részvényenként. A tulajdonosi megfeleltetés napja 2010.április 30, a részvényekre vonatkozó T+3 napos elszámolás miatt azonban legkésőbb április 27-ig meg kell vásárolnunk a részvényt. A többi társaság közgyűlése április végén lesz, ott szavazzák meg a kifizetendő osztalék mértékét. Becslések, várakozások azonban már ismertek ezekkel kapcsolatban is. Az EGIS továbbra is tartja a névértékre vetített 12%-os osztalék-kifizetést, azaz 120 forintot fizet részvényenként. A Richter a tavalyi 590 forintos osztalék után idén várhatóan 770 forintot fizet részvényenként. A Zwack is valószínűleg folytatja osztalékpolitikáját, és legalább 1000 forintra számíthatnak a részvényesek. A MOL tavaly nem fizetett osztalékot, idén azonban várhatóan 180 forintot fizet részvényenként. A B kategóriás ÉMÁSZ és ELMŰ továbbra is vonzó osztalékrészvénynek tűnik, előbbi várhatóan 2000 forintot fizet a részvényeseknek, utóbbi pedig 2100-at. Ezzel osztalékhozamuk közel 9%, illetve 7%. A Kulcs-Soft várhatóan a teljes nyereséget kifizeti osztalékként (nem meglepő), ami részvényenként 15 forint körül lesz. A Forrás 50 forintot fizet osztalékelsőbbségi részvényei után. Az OTP idén sem fizet osztalékot, ami paradox módon valószínűleg inkább jó hír a részvényeseknek, mint rossz. Meglepetés azonban, hogy az eddig stabil osztalékfizetési politikával működő Állami Nyomda a 2009-es üzleti év után idén nem fizet osztalékot. Ennek magyarázata, hogy a társaság akvizíciókat tervez, melynek célpontjai külföldi cégek. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a 2009-es üzleti év után várható osztalékfizetéseket:


Látható, hogy aktuális árfolyamra vetítve 3 társaság osztalékhozama nevezhető kiemelkedőnek: Mtelekom, ÉMÁSZ, ELMŰ. Előző kettő hozama jóval meghaladja az 5 éves állampapírhozamot, ami jelenleg 6,14%.
Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy az osztalék egy része már beépült az árfolyamba, így ezeket a hozamokat senki nem fogja realizálni 1-2 hónap alatt. Bár az is elmondható, hogy az „osztalékszezonban” ezek a részvények általában felülteljesítik a piacot.
Telekom cégek tekintetében érdemes körülnézni a régióban is, hiszen például a lengyel Telekomunikacija Polska részvényenként várhatóan 1,5 lengyel zlotyt fizet, a cseh Telefonica O2 pedig 40 koronát. Jelenlegi árfolyamukra vetítve előbbi 9,08%, utóbbi 9,18%-os osztalékhozamnak felel meg. Figyelembe véve, hogy az 5 éves lengyel állampapírhozam 5% körüli, míg a cseh 4% alatt van, vonzónak tűnnek ezek az osztalékpapírok.

Megvenni vagy eladni? Mit csináljunk osztalékfizetés előtt?
Az, hogy kinek mi az optimális stratégia osztalékfizetés előtt, három dologtól is függ. Egyrészt attól, hogy magánszemélyként birtokolja a részvényt, vagy cégként. Másrészt attól, hogy a bekerüléstől számítva árfolyamnyeresége, vagy vesztesége van-e az adott papíron. Harmadrészt pedig attól, hogy tőzsdei ügyletein összességében milyen eredménye van (illetve várhatóan milyen lesz, bár ezt előre nyilván senki nem tudja).
Amennyiben bekerüléstől számítva árfolyamnyereségünk van a részvényen, amit nem tudunk más részvényen elért veszteséggel szembeállítani, azaz nettózni, akkor megéri tartani a részvényt és megvárni az osztalékfizetést. Ebben az esetben ugyanis csak 10%-os adót kell majd fizetnünk, szemben az árfolyamnyereség 20%-ával. Ha azonban tőzsdei ügyleteinken összességében van (illetve várhatóan lesz) annyi veszteség – akár 2008-ból elhatárolt –, amit szembe tudunk állítani az osztalékrészvényen elért árfolyamnyereséggel, akkor megéri eladni az osztalékfizetés előtt a részvényt. Így ugyanis a nettósítás miatt nem kell adót fizetnünk. Ugyanez a helyzet, ha az adott részvényen van osztalékfizetés előtt árfolyamveszteségünk (bár ez az aktuális helyzetben ritkaság). Ekkor is megéri eladni osztalékfizetés előtt a részvényt, hiszen ekkor nem terhel minket adó, ha pedig megvárjuk az osztalékot, akkor a 10%-os osztalékadót mindenképp be kell fizetnünk.
Ha valakinek már TBSZ-en (tartós befektetési számla) van az osztalékrészvénye, és 2016-ig ott is hagyja az elhelyezett tőkét, akkor gyakorlatilag mindegy, hogy árfolyamnyereséget realizál, vagy osztalékot kap, ugyanis mindkettő adómentes lesz.
Cégek esetében az mondható el, hogy mivel az árfolyamnyereség társasági adóalapot képez, a kapott osztalék ezzel szemben nem, így megéri tartani a részvényt (esetleg megvenni) és megvárni az osztalékfizetést. Ha például valaki osztalékfizetés előtti napon (április 27-én) vesz Magyar Telekom-ot 800 forintért, majd pedig másnap eladja 726 forinton (feltételezve, hogy a részvény ára éppen az osztalékfizetés mértékével esik), 74 forint, azaz 9,25% árfolyamvesztesége keletkezik. Ez a fizetendő társasági adót ennek 19%-val, azaz 1,75%-kal csökkenti. Levonva ebből a brókerdíjat (számoljunk a nálunk nyitott Netbroker számlára érvényes kedvezményes 2x0,3%-kal) 1,15% a nettó megtakarítás.