A befektetések adózásának változása – és következményei

A 2010 január 1-jével életbe lépő új adótörvény értelmében változik a befektetések adózása is. Előnyösebb lesz hosszabb távra megtakarítani, továbbá kedvezőbb lesz a tőzsdén kívüli (OTC) ügyletek adózása is, így magánszemélyként is megéri majd devizával, CFD-vel és opcióval kereskedni.

A lényeges változások
Az új adótörvény értelmében az egyik lényeges változás, hogy a hosszú távú megtakarítások adókedvezményt, vagy akár adómentességet élveznek. Ennek értelmében kevesebbet kell adózniuk azoknak, akik megtakarításaikat legalább 3 évre befektetik, és nem kell árfolyamnyereség-adót, valamint kamatadót fizetniük azoknak, akik legalább 5 évre fektetik be pénzüket. A januártól nyitható tartós befektetési számlán elhelyezett összeg után 3 évet követően az eredeti 20% helyett csak 10%-os árfolyamnyereség-adót, illetve kamatadót kell fizetnünk, míg 5 év után teljes adómentességet élvezünk. A jegybanki alapkamat csökkentés következtében a kereskedelmi bankok is hamarosan mindössze 6-7%-ot fognak fizetni a náluk elhelyezett betétekre, amelyből levonva a 20%-os kamatadót és a 4-5% körüli inflációt, szinte alig marad reálérték-növekedés. Így a konzervatívabb megtakarítók számára mindenképp érdemes lesz hosszabb távú megtakarításokban gondolkodniuk, és igénybe venni ezeket az adókedvezményeket. A nyugdíj-előtakarékossági számla 2010-ben is megmarad, azon az adójóváírásokat továbbra is igénybe lehet venni.

A másik lényeges változás az új adótörvényben, hogy a tőzsdén kívüli, azaz az OTC ügyletek is kedvezőbben adóznak. Eddig az ilyen fajta termékekből (CFD, opció, deviza, stb…) származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősült, amit egyrészt nagyon magas, 36%-os adóval sújtottak, másrészt a nyereséget nem lehetett nettózni a veszteséggel. 2010 januárjától azonban a bankközi devizapiacon megkötött ügyletek, valamint a CFD-k és az opciók is „Ellenőrzött Tőkepiaci Ügyletnek” minősülnek, és így az összes tőkepiaci terméken elért nettó nyereség adójának mértéke 20% lesz. Tehát magánszemélyként a 36%-os nyereségadó mérséklődik 20%-ra, továbbá a veszteség szembeállítható a nyereséggel, azaz nettózható. Sőt, a nyereség akár a részvényeken elért veszteséggel is szembeállítható, valamint a veszteség 2 évre elhatárolható. Ennek azért van nagy jelentősége, mert eddig magánszemélyként nem érte meg kereskedni ezekkel a termékekkel, érdemesebb volt erre egy vállalkozást alapítani. Az adó nem kerül levonásra automatikusan, ezen bevételről a magánszemélyek az APEH felé adatszolgáltatási kötelezettséggel tartoznak.

A fentiekből az is következik, hogy a befektetési jegyek adózása is kedvezőbbé vált, ugyanis ezek is tőzsdén kívüli ügyleteknek számítanak. Ugyan eddig is 20%-os kamatadó (a befektetési jegyek hozama kamatjövedelemnek minősül) vonatkozott rájuk, de eddig nem lehetett a realizált veszteséget szembeállítani a nyereséggel. Idéntől erre is lehetőségünk van, tehát a befektetési jegyek nyeresége is nettózhatóvá vált. Mivel eladáskor a befektetési szolgáltató automatikusan levonja a realizált nyereség 20%-át kamatadóként, ezért egy nyilatkozatot szükséges tenni a szolgáltató felé, hogy élni kívánunk a nettózás lehetőségével. Ekkor év végén a szolgáltató megküldi az APEH felé is a realizált nettó eredményünket, így amennyiben veszteségünk is volt az adott évben, visszaigényelhetővé válik az a befizetett adó egy része.

Tartós befektetési szerződés (TBSZ)
A hosszú távú megtakarítások adókedvezményének következtében kialakult a TBSZ, azaz a tartós befektetési szerződés intézménye. A TBSZ legnagyobb előnye, hogy a felhalmozási évet követően a rajtuk legalább három évig gyarapított megtakarításokra adókedvezmény jár, öt év után pedig adómentesség. Pontosabban, ha a megtakarításunkat a felhalmozási évet követő 3. év letelte után vesszük ki, akkor a normál számlán fizetendő 20%-os árfolyamnyereség-adó, illetve kamatadó helyett csak 10%-ot kell fizetnünk. Ha akkor sem vesszük ki megtakarításunkat, hanem megvárjuk az 5. év leteltét, akkor pedig teljes adómentességet élvezünk elért hozamunkra. Első hallásra a Nyugdíj-előtakarékossági számlára, vagy az önkéntes pénztárban felhalmozott megtakarításra hasonlít, azonban akadnak lényeges eltérések. A TBSZ-re nem vehető igénybe adójóváírás, cserébe viszont nem is kell semmiféle büntetést fizetnünk, ha mégsem várjuk ki a 3, illetve 5 évet. Ez esetben befektetéseinken elért hozam ugyanúgy adózik, mintha normál számlán tartottuk volna pénzünket. Így tehát egy ingyen opcióként tekinthetünk erre a kedvezményre, hiszen ha nem tudjuk, hogy mikor lesz szükségünk a megtakarításainkra mindenképp érdemes TBSZ-t nyitni. Elképzelhető ugyanis, hogy 3, esetleg 5 évig nem nyúlunk hozzá, akkor pedig az elért hozam adómentes lesz. Ha mégis előbb van szükségünk a pénzre, büntetés nélkül kivehetjük és ugyanannyi adót fizetünk az elért nyereség után, mint ha normál számlán tartottuk volna vagyonunkat. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy 1 millió forint kezdő befektetéssel évi 7%-os hozamot felételezve hogyan alakul megtakarításunk értéke (amennyiben az adott időpontban vennénk ki a pénzt), ha normál számlán tartjuk, illetve ha TBSZ-en:



Megnyitásához nincs szükség jelentős tőkére, a számla 25 ezer forint kezdő befizetéssel megnyitható. A számla nyitásakor azt kell eldönteni, hogy milyen típusú eszközökbe szeretnénk fektetni a megtakarításainkat: aktívan kereskedni szeretnénk részvényekkel, befektetési jegyekkel, vagy tartós lekötéseket tervezünk bankbetéttel. Aki idén, azaz 2010-ben nyit ilyen számlát, arra 2014. január 1-je után lesz érvényes az adókedvezmény, és 2016 január 1-je után az adómentesség.
Hátrányai közé tartozik, hogy csak a megnyitás évében, az úgynevezett felhalmozási évben lehet új befizetést elhelyezni a számlán. Ha valaki mégis rendszeres megtakarítással rendelkezik, és tartós befektetési számlán kívánja elhelyezni azt, akkor minden évben újat kell nyitnia. Egy másik hátránynak tekinthető, hogy csak forintban denominált termékekbe fektethetjük pénzünket.
A TBSZ-en tartott befektetések más, normál számlán végzett ügyletek (daytrade, határidős, részvény eladás) fedezetéül is szolgálhatnak, így a pénz költségesen ugyan, de mobilizálható eladás, illetve betétfeltörés nélkül is.
Nyugdíj-előtakarékossági számláról átvihető a vagyon TBSZ számlára azzal a feltétellel, hogy az utolsó 2 évben igénybe vett adójóváírást 20%-os büntető kamattal kell visszafizetni.

Trader számla
Ez idáig nem érte meg magánszemélyként olyan trader számlát nyitni, mellyel a külföldi piacokon elérhető devizapárokkal, CFD-vel, illetve opciókkal kereskedhettünk. Az adóváltozás érvénybe lépésével azonban már több szempontból is megéri: egyrészt a nyereségadó a hagyományos tőzsdei termékekhez hasonlóan 20%, másrészt a nyereség szembeállítható, vagyis nettózható a veszteséggel (akár részvényeken elért veszteséggel is), sőt a veszteség 2 évre el is határolható. Eddig a külföldi piacokat jellemzően certifikátokon keresztül érhettük el – melyek után ugyanúgy adózunk, mint a részvények után. Most azonban jobban megéri közvetlenül kereskedni a külföldi piacon, ahol a hazai certifikátoknál kisebb spreadekkel találkozhatunk.
Továbbá ezeken a trader számlákon rengeteg külföldi részvény is elérhető, így ha diverzifikálni szeretnénk részvényportfóliónkat, akkor mindenképpen érdemes ilyenekben is gondolkodnunk.
Számlanyitási akciónk keretében most 6 hónap ingyenes hozzáférést biztosítunk online portfóliókezelő rendszerünkhöz, amennyiben rajtunk keresztül nyit Erste Trader számlát.