Részvénykereskedés CFD-vel

A CFD-t, vagyis Contract For Difference terméket az 1990-es években hozták létre Londonban. Eredetileg hedge fundok, valamint intézményi befektetők használták részvénykitettségük fedezésére, mára azonban elterjedtté vált a kisbefektetők körében is. Cikkünkben áttekintjük a CFD-k legfontosabb jellemzőit, a részvénybefektetéssel való hasonlóságait, illetve különbségeit, előnyeit, hátrányait.

A CFD tulajdonságai
A CFD (Contract For Difference) egy tőzsdén kívüli (OTC) derivatív, vagyis származtatott pénzügyi termék, amely követi az alaptermék árfolyamváltozását. Lehetőséget biztosít arra, hogy a részvény, vagy tőzsdeindex tényleges birtoklása nélkül spekuláljunk annak árfolyamváltozására. A CFD egy egyezmény két piaci szereplő között: az egyik szereplő, az eladó árfolyamcsökkenésre spekulál, míg a vevő árfolyam emelkedésre. A profitot, illetve veszteséget a vételi és az eladási ár közötti különbség határozza meg.
A CFD egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy úgynevezett „marginolt” termék, azaz tőkeáttételes kereskedésre ad lehetőséget. Tehát nem kell kifizetni a teljes összeget (ár * mennyiség), hanem csak egy bizonyos összeget kell letétbe helyezni a pozíció megnyitásához.
Nem csak vételi, hanem eladási pozíciókat is fel lehet venni, tehát ha csökkenő piacra számítunk, akkor abból is profitálhatunk. Fontos, hogy ezeket a pozíciókat sem kell lezárnunk nap végén.
Első ránézésre a CFD a határidős termékekre hasonlít leginkább, hiszen ott lehet hosszabb távra eladási (short) pozíciókat felvenni, valamint ott kell csak bizonyos mennyiségű letétet elhelyezni. A legfontosabb különbség a határidős termékkel szemben, hogy a CFD-nek nincs lejárati dátuma, és a kontraktusszám sincs előre rögzítve. A CFD-ken keresztül a világ számos tőzsdéje elérhető, és az egyedi részvényeken kívül válogathatunk tőzsdeindexek közül is. Tehát a tőzsdeindexek változásából nem csak ETF-eken (tőzsdén kereskedett alapok), certifikátokon, valamint indexkövető befektetési alapokon keresztül tudunk profitálni, hanem CFD-kkel is.
Fontos különbség a részvényvásárláshoz képest, hogy a legtöbb szolgáltatóknál nincs vételi és eladási jutalék. Pontosabban van, de ez a vételi és eladási ár közötti spreadbe (különbségbe) van építve, ami meglehetősen alacsony. S&P 500 index esetén például 1 pont, ami a jelenlegi értékre vetítve 0,1%.

Letéti követelmény, azaz a margin
A CFD tőkeáttételes termék, így nagyobb a potenciálisan elérhető profit, de a veszteség is. CFD vásárlásakor nem kell a vételár teljes összegét kifizetnünk, annak csak egy bizonyos százalékát kell letétbe helyeznünk. A nyitott CFD pozíciók elszámolása folyamatos, a letétbe helyezett összeghez írják a nem realizált nyereséget, és abból vonják le a veszteséget is. Az, hogy a vételár hány százalékát kell letétbe helyeznünk, függ az adott termék likviditásától és kockázatától. Léteznek olyan CFD-k (főleg tőzsdeindexre szólók), amelyeknél mindössze 5% a szükséges fedezet, vagyis ennyit kell letétbe helyezni, így 20-szoros tőkeáttételt valósíthatunk meg. Amennyiben egy nyitott pozíciónk veszteséges, akkor a nem realizált veszteséget a letétbe helyezett összegből vonják le, így az folyamatosan csökken. Ha ez egy bizonyos szint alá megy (brókercégtől függő, általában a szükséges fedezet 75%-a alá), akkor „margin call”-t, azaz letétfeltöltési felszólítást kapunk. Ha ezt nem teljesítjük, és még nagyobb veszteséget szenvedünk el (a szükséges fedezet 50%-a alá csökken a letétünk), úgy az összes nyitott pozíciónk automatikusan lezárásra, likvidálásra kerül. Fontos tehát mindenkinek tisztában lennie azzal, hogy a CFD tőkeáttételes, azaz kockázatosabb termék, de mi magunk dönthetjük el, hogy mekkora tőkeáttételt vállalunk. Nem muszáj mindig a lehető legnagyobb pozíciót nyitunk, amit aktuális egyenlegünk megenged, sőt, egyáltalán nem is ajánlott.



Kamat és osztalék
A napon túl nyitva tartott CFD pozíciókra kamatot kell fizetni, hiszen azt hitelből valósítottuk meg. Pontosabban eredetileg a long, azaz vételi pozíciók finanszírozását kell fizetni, a short, azaz eladási pozícióért mi kapnánk kamatot. Ennek mértéke brókercégtől függ, de általában LIBOR + 3% fizetendő a long pozíciók hitelből finanszírozott részére (5%-os letéti követelménynél a pozíció 95%-ára), és LIBID – 2,5% kamat jár a short pozícióra. Most azonban az a helyzet áll fenn, hogy a LIBOR és LIBID értéke annyira alacsony (1,26, illetve 1,13% körüli), hogy a nyitott short pozíciókért is nekünk kell fizetni. Ha kivonjuk ugyanis az 1,13-ből a 2,5%-ot, akkor negatív kamatot kapnánk, ami azt jelenti, hogy nekünk kell fizetni. A kamatokat naponta számolják ki ((nyitott pozíció értéke - letéti követelmény) * finanszírozási kamat / 365), majd ezt összegzik minden hónap végén az összes pozícióra, s vonják le a számlánkról.

Pontosan ezért nem javasolt a CFD-ket hosszabb távon tartani. Rövidtávon ugyanis olcsóbb lehet a finanszírozása, mint például a megfelelő méretű részvénytranzakció (vétel+eladás) jutaléka, de hosszú távon a finanszírozási költség egyre csak növekszik. Az alábbi ábra a finanszírozási költségeket illusztrálja az idő függvényében. Részvénytranzakción a részvények megvételét, majd későbbi eladását értjük (tehát a tranzakciós díjat 2-szer számoltuk).



Ha egy részvény osztalékot fizet, nekünk pedig nyitott long CFD pozíciónk van, akkor a részvény által fizetett osztalékra jogosultak vagyunk, ezt jóváírják a számlánkon. Ellenkező esetben viszont, ha nyitott short pozíciónk van, akkor az osztalék értéke levonásra kerül a számlánkról. Index CFD-k esetén az osztalékot az adott indexben szereplő részvények után kapjuk meg olyan súllyal, amilyennel az részvény az indexben szerepel.

Elszámolás, adózás
A CFD termékek elszámolása folyamatos és azonnali. Vagyis a nyereséget/veszteséget folyamatosan írják jóvá a számlánkon, valamint a pozíció zárása után a pénzzel azonnal rendelkezünk, nem kell kivárni a részvények esetén érvényes T+3 napot.

Mivel a CFD tőzsdén kívüli összetett termék, ezért az ebből származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, vagyis meglehetősen magas, 36%-os adókulcs alá esik. Ráadásul a nyereségek nem nettósíthatók a veszteségekkel, így minden egyes nyereség után ki kell fizetni az adót. Erre az lehet a megoldás, hogy nem magánszemélyként kereskedünk a CFD-vel, hanem vállalkozásként. Így a nyereséget bevételként, a veszteséget költségként kell elkönyvelni, vagyis nettósítható a nyereség a veszteséggel. Ha már direkt erre a célra alapítunk céget, akkor azt megéri valami adóparadicsomban (például Cipruson) tenni, ahol nincs árfolyamnyereségadó, és a társasági adó is alacsony. Ne feledjük ugyanakkor, hogy a cégfenntartásnak költségei is vannak, tehát csak egy bizonyos tranzakció méret fölött éri meg kimondottan erre a célra céget alapítani!

Felhasználás fedezésre
A CFD termékek jól használhatók fedezésre is. Ha például van a portfóliónkban 500 Deutsche Bank részvény (56 eurós árfolyamon), és arra számítunk, hogy az árfolyam jelentősen esni fog rövidtávon (2-3 hét), akkor egyszerűbb, ha nyitunk egy short CFD pozíciót, minthogy eladjuk az összes részvényünket, majd később visszavásároljuk. Egyrészt a részvényeladás, majd visszavásárlás nagy tranzakciós költséggel járna, másrészt elképzelhető, hogy eladáskor rögtön árfolyamnyereség-adót kellene fizetnünk a helyi szabályoktól függően. Bizonyos piacokon a részvénytranzakciót még illeték is terheli (Egyesült Királyság, Ausztrália)

Mi a helyzet a devizakockázattal?
Ha más devizában nyilvántartott termékre szeretnénk CFD pozíciót nyitni, mint amiben a számlánkat vezetjük, akkor sem kell a devizaváltással foglalkoznunk. Ez ugyanis naponta egyszer történik automatikusan, mégpedig csak az adott nap elért profitra/veszteségre. Ennek sajnos költségvonzata is van, általában 0,5%-os konverziós díjat számolnak fel a brókercégek. Fontos, hogy ezt csak a veszteségre/nyereségre vetítve, tehát nem az egész pozíció méretére.

Éppen ezért csak a nyereségünk/veszteségünk van kitéve devizakockázatnak, tehát nem az egész pozíciónk értékét érintik a devizaárfolyam mozgások. Ezért úgy is lehet tekinteni az idegen devizában nyitott CFD pozícióra, mint az adott devizában való kvázi devizakockázat nélküli hitelfelvételre. Ugyanis a befektetést gyakorlatilag hitelből valósítjuk meg, mivel csak egy bizonyos letétre van szükség. Például egy német részvény 10%-os letéti követelménye esetén a maradék 90%-ot euróhitelből finanszírozzuk, azonban az EUR/HUF árfolyamnak csak a nyereség/veszteség átváltásakor, illetve a pozíció finanszírozásakor van jelentősége, a pozíciózárásnál, vagyis a „tőketörlesztéskor” nincs.



Összefoglalás
Összegezve a fent leírtakat, elmondható, hogy a CFD azok számára előnyös termék, akik szeretnének külföldi részvényekkel, tőzsdeindexekkel tőkeáttételesen kereskedni a határidős piacok megkötései nélkül (rögzített kontraktusméret, lejárat, stb.) Fedezeti ügylet kötésére is kiválóan alkalmasak, ezzel tranzakciós költségeket spórolhatunk. A finanszírozási kamatok miatt csak rövid távú pozíció létrehozását javasoljuk, körülbelül 2 hónapnál hosszabb befektetés esetén már jobban megéri a részvényvásárlás a jutalékok ellenére is. Ha külföldi devizában nyilvántartott termékre kötünk CFD ügyletet, a „hitelfelvétel” ellenére sem leszünk túl nagy devizakockázatnak kitéve, csak a finanszírozási kamat, valamint a napi nyereség/veszteség szorzódik az aktuális devizaárfolyammal. A CFD-k hátránya, hogy mivel tőzsdén kívüli termékek, magánszemélyként magas adó terheli az ebből származó jövedelmet. Erre a megoldás, ha egy cég nevére nyitunk számlát, és azon kereskedünk.