Merre menjünk az Abszol Úton?

Frissítve: 2014. március 3.
A banki kamatok folyamatos csökkenésével, a kamatadó bevezetésével az utóbbi néhány évben egyre többen választják megtakarításaik számára a befektetési alapokat. A befektetési alapok közül is legrohamosabban az abszolút hozamú befektetési alapok népszerűsége nőtt meg a közelmúltban. Tippünkben ezeket tekintjük át.

Növekedés a befektetési alapok piacán
A befektetési alapokban kezelt vagyon közel 40%-kal nőtt az elmúlt két évben (2012. január elsején 3,261 milliárd forint, míg 2013. december elsején 4,535 milliárd forint), de ezt a növekedési ütemet jóval meghaladja az abszolút hozamú alapokban kezelt vagyoné, ami több mint háromszorosára nőtt (2012. január elsején 143,8 millió forint, míg 2013. december elsején 446,7 millió forint). Két évvel ezelőtt a befektetési alapokba fektetett összegnek csupán 4,41%-át tették ki az abszolút hozamú alapok, ma már ez közel 10% (9,85%).



Mik azok az abszolút hozamú alapok?
Az abszolút hozamú alapok közös jellemzője, hogy kezelőik aktív stratégiát alkalmazva próbálják hosszú távon az állampapírok által biztosított kockázatmentes hozamot túlszárnyalni. Ezt a többlethozamot csak többlet kockázattal lehet elérni, de - ahogy ezt a későbbiekben látni fogjuk - az alkalmazott stratégia függvényében nagyon széles skálán mozognak az egyes alapok kockázatai.


Míg a többi befektetési alap esetében előre meghatározzák az egyes eszközkategóriák alapokon belüli arányát, az abszolút hozamú alapok kezelői szinte teljesen szabad kezet kapnak; bármilyen eszközbe fektethetnek, sőt az értékpapírokon túl devizákba, ill. derivatív (származtatott) termékekbe is.
Ezen túlmenően a tőkeáttételes pozíciók és a shortolás (rövidre eladás) is megengedettek. A shortolás lehetőségének köszönhetően ezek az alapok recessziókor jobban teljesítenek a többi alapnál. Mivel a tőkeáttétel jelentősen megnöveli a kockázatot, az alkalmazott stratégiák ebből a szempontból is sokfélék. Például az OTP Abszolút hozam Alap határidős ügyleteket kizárólag a kockázat mérséklése érdekében köt, valamint tőkeáttétellel nem vesz értékpapírokat.
Egy megfelelően kiválasztott alap szép hozamot hozhat, de nem ajánlott a kockázatot rosszul tűrő befektetőknek, illetve rövid távú megtakarításnak sem. Az abszolút hozamú alapok stratégiáit általában hosszú távra alakítják, ezért minimum két-három éves tartásra ajánlják őket. Ennél rövidebb távon egy jobb hozam esetén sem biztos, hogy megéri a tartásuk, mert a fajlagos költségeik az egyszeri díjak (vételi és eladási díj, ill. büntető jutalék) miatt jóval magasabbak. A bruttó hozamot csökkenti továbbá az éves költség (általában 2% körüli), illetve az esetleges teljesítmény díj, amit a benchmark (referenciahozam) feletti többlethozam százalékában szoktak megállapítani (általában 20%).
A legtöbb alap tőkenövekménye terhére nem fizet hozamot, befektetései hozamait (osztalék, kamat, árfolyamnyereség) folyamatosan visszaforgatja, azokból újabb befektetéseket hajt végre. A befektetési jeggyel rendelkezők kizárólag a befektetési jegyek visszaváltásával juthatnak hozzá a tőkenövekményhez.
A vagyonkezelők egy része fundamentális, mások technikai elemzésekre támaszkodva hozzák meg döntéseiket, sőt olyanok is akadnak, akik mindkét módszert alkalmazzák (pl.: Platina Pí Származtatott Befektetési Alapok). Azért érdemes ezzel tisztában lenni, hogy tudjuk, egy hosszabb távon elért rosszabb hozam hátterében például az állhat, hogy a fundamentális elemzésekre hagyatkozó kezelő továbbra is alulértékeltnek tart egy eszközt és várja, hogy az elérje az általa reálisnak vélt árát.

A magyar abszolút hozamú alapok teljesítményének összehasonlítása
50 darab abszolút hozamú alapot hasonlítottunk össze (59 érhető el jelenleg, de mivel a vizsgált időszak két év, ezért csak a már legalább két éve létező alapokat vizsgáltuk). Befektetéseinkkel kapcsolatos megfontolt döntésekhez kevés a hozam vizsgálata, hiszen a múltbéli hozamok nem garantálják, hogy a jövőben is jól teljesít az alap, bár a benchmarkot hosszasan nagymértékben meghaladó hozamból némileg következtethetünk az alapkezelő hozzáértésére.
Nem mindegy azonban, hogy egy adott hozamot milyen szórás mellett értek el, hiszen ebből következtetünk az alkalmazott stratégia kockázati szintjére. Nyilvánvaló, hogy azonos hozamok esetén a kevésbé kockázatos, azonos kockázat esetén a nagyobb hozammal kecsegtető befektetést érdemes választanunk, de sajnos korántsem életszerű, hogy ezzel a módszerrel rendezni tudjuk a vizsgált alapokat, ezért ennél alaposabb vizsgálat szükségeltetik.
A megfelelő alap kiválasztása előtt el kell döntenünk a kockázatvállalási hajlandóságunkat, és ez alapján szűkíteni az alapok körét. A kockázat mérésére legkézenfekvőbb a hozam szórását használni, így ennek a nagyságától függően csoportosítottuk a befektetéseket három osztályba: kis (5%-nál kisebb szórású), közepes (5% és 15% közötti szórású), illetve kockázatos (15%-ot meghaladó szórású) kategóriákat hoztunk létre.
Természetesen ha valaki jobban viseli az esetleges veszteségeket, az még nem jelenti azt, hogy feltétlenül a kockázatos alapok közül kell választania, hiszen ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk az általunk adott legjobb (***) minősítést 12 kis kockázatú alap is megkapta (ebből három az első ötben is benne volt), és egyetlen magas kockázatú alap sem kapott legjobb minősítést.

Nézzük, meg, hogy hogyan teljesítettek az egyes kockázati kategóriák!
A következő ábrán a három kategória kumulált hozamát jelenítettük meg 2012. január 1-jét követően:



Megfigyelhető, hogy a legjobban a kis kockázatú, míg leggyengébben a kockázatos abszolút hozamú alapok végeztek. A közepes kockázatú alapok hozama nagyjából megegyezik az összes alap átlag hozamával.

Kis kockázatú alapok
Most lássuk, mely alapok kis kockázatúak, és ezek hogyan teljesítettek (az alapok a Netfolio rangsorának sorrendjében szerepelnek).


Ezek közül a legkisebb szórása a Prémium 2 Alapok Alapjának van: 1,73%, és emellett is képes volt egy 7,95%-os átlagos éves hozam elérésére. A legmagasabb éves hozamot (2 év historikus adataival számolva) az OTP Supra Alap érte el, több mint 20%-ot 4,65% szórással. A rangsor aktuális adatait ezen a linken érheti el.

Közepes kockázatú alapok


A közepes kockázatú alapok között 19 alap szerepel. Itt a legkisebb szórása - 5,16% - az ERSTE Nyíltvégű Abszolút Hozamú Részvény Származtatott Alapnak volt, de negatív hozamot tudott csak elérni. A pozitív hozamúak közül legkisebb kockázata a Generali IPO Abszolút Hozam Alapnak volt alig nagyobb szórással, mint az előbbinek, de 8,40% hozam mellett. A legnagyobb hozamot a Concorde Rubicon Származtatott Alap érte el 21,18%-ot, kategóriáján belül viszonylag alacsony 7,4%-os szórással. A rangsor aktuális adatait ezen a linken érheti el.

Kockázatos alapok
A legkockázatosabb alapok nagy átlagban igen gyengén teljesítettek az elmúlt két évben, ezek közül is a leggyengébb eredményt a Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Alap hozta közel 35%-os éves veszteséggel és meglehetősen magas (27%-ot meghaladó) szórással (bármilyen szempont szerint rangsoroltuk az alapokat, mindenhogy az utolsó helyre került).



Minden további vizsgálat nélkül is egyértelműen látszik, hogy a kategórián belül az OTP Trend Nemzetközi Részvény Alap A sorozat magasan jobban teljesített társainál, lényegesen magasabb hozamot (11,5%) ért el a legkisebb szórással. Ebbe a kategóriába csupán kilenc alap került, de pozitív hozamot csak négy tudott elérni. A rangsor aktuális adatait ezen a linken érheti el.


Netfolio minősítés
Mint láttuk nem célravezető, ha csak a hozam, vagy csak a szórás alapján rangsoroljuk a piacon elérhető befektetési lehetőségeket, ezért a Netfolio kidolgozott egy olyan rangsorolást, melyet a kockázatmentes kamathoz viszonyított hozam, ill. a kockázat figyelembe vételével alakított ki. Az alapokat egytől három csillagig minősítettük, ahol az egy csillagot a befektetésre nem ajánlott, a három csillagot a leginkább ajánlott alapok kapták.



Lássuk, hogyan teljesítettek ezek a kategóriák!


Mint az a grafikonon is látszik az első kategória kiemelkedően teljesített, de több mint fél év után szakadt csak el a második kategóriától, addig nem volt köztük számottevő különbség.

Portfólióajánlás
Aki most tervez abszolút hozamú alapokat vásárolni, azoknak azt javasoljuk, hogy ne egyet, hanem többet vásároljanak meg, így csökkentik annak az esélyét, hogy a többlethozam kizárólag a szerencsének köszönhető, így a jövőben nem is marad fent. Ennek megfelelően az ajánlott portfóliót 5 forint alapú alap képezi (ugyanis a nem forint alapúak devizakockázatot is hordoznak) egyenlő eszközérték arányban felosztva. Ezek az alapok az Aegon MoneyMaxx Expressz, a Concorde Columbus, a Dialóg Octopus, a Platina Pí származtatott alap és az OTP Supra. Az ajánlott portfóliót megtekintheti ide kattintva.

Frissítés
Az abszolút hozamú alapok rangsorolását ezentúl folyamatosan is elvégezzük oldalainkon. Az aktuális rangsorokat regisztrált olvasóink a Befektetési alapok rangsora oldalról érhetik el.