Továbbra is megéri a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradni?

Jelenlegi cikkünkben, igen aktuális kérdéseket járunk körül. 2012. március 31-ig minden tagnak, aki magánnyugdíjpénztári tag maradt a tavalyi évben, újra döntenie kell, hogy visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, vagy továbbra is a magánnyugdíj rendszerét kívánja igénybe venni. Mivel több pénztár megszűnik, illetve a megmaradó pénztárak is eltérő stratégiákkal vágnak a jövőnek, a pénztárválasztás kérdése is sok tagnak újra aktuálissá válik. Körüljárjuk a problémát, mérlegeljük a magánnyugdíjpénztári tagság lehetőség előnyeit, illetve megvizsgáljuk meglévő pénztárak historikus hozamait.

Az új törvényi szabályozás alapján a magánnyugdíjpénztárak nem kaphatnak semmilyen nyugdíjjárulékot, így költségeiket kizárólag a tagok által befizetett tagdíjból tudják fedezni. További szigorítás, hogy ezen tagdíjnak kevesebb, mint 1%-át számíthatják fel ilyen jogcímen. Ebben a környezetben az egyes pénztáraknak kell eldönteniük, hogy képesek – e fennmaradni, illetve milyen feltételek mellett képesek a működésre. Az elmúlt néhány héten több kisebb pénztár is bejelentette működésének várható felfüggesztését, más intézmények pedig meghatározták a kötelezően befizetendő havi, vagy éves tagdíjat, illetve ajánlott tagi adományt.

Piaci helyzet

A túléléshez különböző piaci szereplők különböző utakat választanak. Az OTP relatíve nagy tagdíj jellegű befizetést vár tagjaitól. Legfrissebb hírek alapján havonta 5000 forintban határozták meg a tagok által kötelezően befizetendő összeget. Az ING tagonként havi 500 forintos minimum tagdíjat vár el, továbbá 2013 januárjától évi 4000 forintos önkéntes adományt kíván meg, míg a Pannónia havi 3000 forint minimum tagdíjat. Az AXA, a Budapest Magánnyugdíjpénztár, az Allianz és az MKB nem tervezi 2012-ben tagdíj bevezetését, de ez a jövőben nyilván változni fog, hiszen így a pénztár működése nem kifizetődő. Jelenleg pedig nincsen még információnk a Dimenzió, illetve az Aranykor pénztárakról. A különböző tagdíjak és adományok mértéke jelentősen el fog térni, ez jól látható. Különbséget kell tennünk az adomány és a tagdíj között is! Míg a tagdíj kötelező jellegű minden tagra nézve, addig az adomány nem. Tehát az adományt előíró pénztárak esetében a bevételt csak tervezni tudják a pénztárak, hiszen nem biztos, hogy minden tag hajlandó, illetve képes az ajánlott adomány befizetésére, ráadásul a potyautas magatartás az egyénileg kifizetődő, hiszen az adomány elmaradása esetén retorzió nem alkalmazható a taggal szemben. További kérdés lehet, hogy a magasabb tagi befizetés mekkora politikai kockázatot hordoz magában, hiszen egy esetleges államosítás esetén a nagyobb tagdíj jellegű összegek miatt a befizetőknek nagyobb ilyen jellegű kockázati kitettsége lesz. Bár a legutóbbi visszalépés esetében a tagok saját befizetéseit a reálhozammal együtt visszalépéskor fel lehetett venni, a saját befizetések nominálhozama az államé lett. A jogszabályi változások értelmében akik eddig nem léptek át az állami kasszába, azoknak ezután is érdemes lehet a magánnyugdíjat választani, hiszen arra az időszakra, amikor a teljes nyugdíjjárulékot a költségvetésbe fizetik a tagok az állami nyugdíj 100%-át megkapják a tagok a magánnyugdíjpénztárban történő maradás esetén is.



Melyiket válasszam?

Mivel a pénztárak között aktív konszolidáció zajlik, azaz egyes pénztárak megszűnnek, mások beolvadnak (ebben az esetben a vagyonkezelést általában az a pénztár folytatja, amelyikbe a régi pénztár beolvad), sok tag újból választás elé kerül: melyik pénztárra bízza megtakarításainak kezelését?

A kérdés megválaszolása érdekében megvizsgáltuk a várhatóan piacon maradó magánnyugdíjpénztárak hozamait az elmúlt évben, illetve az elmúlt tíz évben (hiszen a nyugdíj jellegű befektetéseink alapvetően hosszú időtávra szólnak). Minden pénztárnál három különböző portfolióba van lehetőségünk fektetni: klasszikus, kiegyensúlyozott vagy pedig növekedési portfolió. Míg az első alapvetően alacsony kockázatú eszközökbe fektet, főként állampapírokba, addig a kiegyensúlyozott portfoliók jellemzően pénztártól függően befektetéseinek egy kisebb hányadát magyar, illetve külföldi részvényekbe helyezi. A legkockázatosabb befektetési kategória esetünkben a növekedési portfolió. Ebben találhatjuk a legnagyobb arányú részvénytípusú befektetést. A részvény – kötvény arány pénztáranként eltér, ami az igen eltérő hozamokat részben magyarázza.

Klasszikus portfolió

A legkisebb kockázatot magában hordó kategóriában az elmúlt évben a legmagasabb hozamot a megmaradó pénztárak közül az MKB érte el 5,64%-kal. Második helyen az Allianz (4,91%), harmadikként pedig az AXA (4,57%) végzett. Amennyiben a tíz éves hozamot vizsgáljuk elmondható hogy teljesen más sorrend állt fel. Ezen az időtávon a Dimenzió érte el a legmagasabb hozamot (8,21%), majd őt követi az AXA (7,42%), majd az OTP (7,24%). Látható, hogy a tavalyi év teljesítménye abszolút nem reprezentálja az elmúlt tíz éves hozamot, hiszen tavaly a Dimenzió közel az utolsó helyen végzett. Ennek magyarázata az lehet, hogy a Dimenzió vagyonkezelésében szervezeti változás történt, a korábbi sikerek "kovácsa", Bíró Gergely távozott a csoporttól.



Kiegyensúlyozott portfolió

A mérsékelten kockázatos kategóriában az elmúlt évi hozamok alapján az első helyezett a Pannónia lett a versenytársakhoz képest kiemelkedő 3,72%-kal, felülteljesítve a kijelölt referencia hozamot is. Másodikként közel két százalékos hozammal (1,89%) az MKB végzett, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig az AXA áll kicsit több, mint fél százalékos elért hozammal (0,55%). A tíz éves időtávot vizsgálva minimális mértékkel, de a Dimenzió lett a befutó 7,26%-kal. őt követi 0,05%-os lemaradással a Pannónia (7,21%). Harmadikként pedig az MKB áll, körülbelül 6,5%-os hozam mellett (6,54%).



Növekedési portfolió

A legkockázatosabb kategóriában szintén a Pannónia érte el az első helyezést évi 1,18%-os hozamot produkálva. Az MKB másodikként még pozitív eredményt tudott elérni (0,85%), azonban a harmadik legjobban teljesítő pénztár (Allianz) már nem tudott pozitív hozamot eléreni (-1,65%). Látható hogy a növekedési portolióknál szóródnak a legjoban az eredmények a tavalyi hozamokat tekintve. Kiemelendő, hogy a legjobban és a legrosszabbul teljesítő pénztár között közel 9%-os hozambeli eltérés van éves szinten! Tíz éves hozamot vizsgálva újra a Pannónia lett a legeredményesebb 7,34%-kal, őt követi a Dimenzió (6,46%), harmadik helyezettként az MKB végzett 6,34%-os hozammal.



Amennyiben minden portfolió típusnál figyelembe vesszük mind az egy, mind a tíz éves hozamok eredményét a következő sorrendet állíthatjuk fel a különböző pénztárak között: első helyen a Pannónia végzett 15 ponttal (a kisebb pontszám a jobb), őt követi az MKB 16 ponttal, majd harmadikként a Dimenzió pénztár teljesített 34 ponttal.