Vagyonvédelmi akcióterv

Frissítve: 2011.09.21.
A kormány bejelentése szerint lehetővé válik a devizahitelesek számára a kedvezményes árfolyamon történő előtörlesztés. Tippünkben áttekintjük, hogy milyen várható következményekkel jár a javaslat, és ezek ellen hogyan lehet védekezni.

Sarokba szorítva
A Fidesz kormány többször bizonyította, hogy amennyiben sarokba szorítják, szokatlan és irracionális javaslatokkal áll elő. Ebbe a sorba illeszkedik a legújabb ötlet, amely a devizahitelesek veszteségeit egy "huszárvágással" a bankokra hárítja. Az ötlet jogilag is igen megkérdőjelezhető, közgazdaságilag pedig egy tervutasításos gazdasághoz jobban illik, mint egy piacgazdasághoz.

Mi lehetett az indok?
Bár a javaslat nem kellően végiggondolt, annak indokait azért érdemes áttekinteni, hiszen ezzel a kormány várható lépéseit megjósulhatjuk.
Megítélésünk szerint a kormány is belátta, hogy az eddigi gazdaságpolitka nem hozta meg a várható eredményeket, de ahelyett, hogy a hibákat korrigálta volna, új irányt választott. A növekedés beindítását a forint gyengítésétől reméli, azonban annak érdekében, hogy a devizahitelesek ezzel ne szegényedjenek el, és a költségvetésben se jelenjen meg azonnali kiadásként a tétel, veszteségeiket megpróbálja a bankrendszerre hárítani. A jövő évi költségvetés terve azért nincs beterjesztve, mert a kormány várhatóan a kamatkiadások alultervezésével próbálja meg a lyukat betömni, és hogy ezt biztosítsa, nyomást fog gyakorolni az MNB-re a kamatcsökkentés és a forint árfolyamának gyengítése érdekében. A fenti terv azonban nem lehet sikeres, mivel Magyarország finanszírozását jelenleg a külföldi befektetők végzik, így az nagyon gyorsan államcsődközeli eredményre vezethet.

Emellett felmerülhet az is, hogy cél a magyar tulajdonú bankok mögött álló magyar magánszemélyek gazdasági és politikai befolyásának csökkentése is. Erre utal a miniszterelnök azon megjegyzése, hogy az FHB és az OTP mögött ott áll a magyar állam, pedig senki nem kért segítséget.

Mellékhatások
A javaslat számos olyan mellékhatással jár, amivel a készítők nem számoltak. Bár a bejelentés szerint az előtörlesztést megtakarításokból vagy forinthitelből lehet finanszírozni, igen nehéz megakadályozni, hogy végül ismét devizahitel váljon belőle. Ha például valakinek van 50000 CHF tartozása, ez mai áron körülbelül 11,5 milló forint adósságot jelent. Ha ezt 180 forinton lehet előtörleszteni, ehhez csak 9 millió forinthitelre van szükség. Azonban mivel ennek kamata sokkal magasabb, mint a svájci franké, a devizahiteles az emelt összeget nem fogja tudni kigazdálkodni. Az annuitásos hitelek elején ugyanis a részlet szinte kizárólag kamatból áll, így a részlet a kamattal arányosan emelkedik. Jelenleg a svájci frank hitelek THM-je 7%, a forinthiteleké 11% körül van, így a részlet emelkedése 60%-os, amelyet a devizaárfolyam oldalon nyújtott kedvezmény csak 25%-ra mérsékel. A megoldás az, hogy ezt is előtörleszti egy svájci frank hitellel, amelynek összege viszont már csak 38000 CHF. A végeredmény ezért egy kisebb összegű svájci frank hitel lesz. A folyamat sok tranzakciós költséggel jár, és legjobban ismét az ügynökök fognak járni, akik a nyereség jelentős részét zsebre tehetik.

Az iméntiek következményeképpen mi a bankrendszer veszteségeit magasabbnak látjuk az általánosan kalkuláltnál, a közvetlen devizavásárlási hatást viszont alacsonyabbnak (a közvetett hatás persze kiszámíthatlan). A fenti helyzet akkor változik meg, ha a forint olyan szintre gyengül, hogy a magasabb THM-ű forinthitel még így is alacsonyabb részletet eredményez a svájci frankénál. Ez a helyzet jelentősebb forintgyengülés esetén változik meg, 280 forintos svájci frank (és 336 forintos euró) árfolyamnál.

Mit lépnek a bankok?
Az iménti pontból következően a bankok szinte teljes devizahitel állományukon veszteséget fognak szenvedni, ráadásul mivel devizahitelt csak külföldről lehet nyújtani, a mérlegfőösszegük is jelentősen csökkenni fog, így üzleti értékük akár negatívvá is válhat. Ezt látva ezek a külföldi tulajdonosok nem fognak bankjaikban tőkét emelni, megpróbálják értékesíteni azt. A belföldi bankok nyilván nyitottak lesznek az együttműködésre, azonban éppen a rendelkezés miatt nem fognak elegendő tőkével rendelkezni a bankok megvásárlására. Az állami beavatkozást pedig valószínűleg a legvégsőkig el fogják hárítani, mint azt tették a 2008-as pénzügyi válság során is. A külföldiek ezzel szembesülve elképzelhető, hogy valamilyen "bevállalós tulajdonosnak" értékesítik bankjaikat, amelyeket később államosítani kell. Ezáltal megnőhet az államadósság, és a veszteségek további viselője per nélkül is a költségvetés lesz. Az adósságszint olyan magasra emelkedhet, hogy Magyarország ismét tartós külső segítségre szorulhat. A javaslat eredményeképpen a banki hitelezés teljes befagyása, és a növekedés további elmaradása várható.

Bizalmi válság
Azoknak a devizahiteleknek a törlesztése, amelyeket forint megtakarításokból vagy forinthitelből fizetnek ki, devizavásárlást generál, ami a forintot gyengíteni fogja. A bankok tőkehelyzetének rosszabbodása, valamint a magánszerződésekbe történő újabb, durva beavatkozás betétkivonási hullámhoz és a forint nagyarányú leértékelődéséhez vezethet, akárcsak 2009 tavaszán, Gyurcsány Ferenc lemondását megelőzően.

Mit tegyünk?
Amennyiben a kormány elfogadja a javaslatot, 290 forintos árfolyamig euró vásárlását javasoljuk.

Akkor itt a világvége?
Nem, a világvége szerencsére nincs itt. Várakozásunk szerint a kormány a jelentős nemzetközi jogi és pénzügyi következményeket látva részlegesen ki fog hátrálni a javaslat mögül.

Frissítés
Az MNB monetáris tanácsa 2011. szeptember 20-án úgy döntött, hogy a végtörlesztéssel jelentkező devizakeresletet a devizatartalékok eladásával ellensúlyozza. Ezzel a javaslat egyik veszélyforrását, az árfolyamgyengítő hatást megszüntette. Mindenképpen logikus és racionális volt ez az MNB részéről, hiszen (remélhetőleg) egy egyszeri vételi hullámról van szó, amely nem módosítja a forint fundamentális értékét, így nem volt indokolt kamatemeléssel ellensúlyozni a forintgyengülést.

A közlemény nem szól arról, hogy milyen árfolyamon fogja eladni a devizát a jegybank. Nem tartjuk valószínűnek, hogy azt a piaci ár alatt tenné (és ezzel a bankok veszteségeit részben átvállalná). Ettől függetlenül ennek az intézkedésnek is vannak mellékhatásai. A magánszektor devizaadósságának egy része állami devizaadóssággá alakul, így az országkockázat nem csökken. Mivel az MNB forintot vesz, ezzel a pénzmennyiséget csökkenti. Kérdés, hogy ezt sterilizálja-e, enélkül forintszűke fog fellépni, ami a forinthitelezést visszafogja. Valószínűleg sterilizálni fogja, de csak a végtörlesztés lezajlását követően.
Az MNB lépése miatt az intézkedés miatt már nem javasoljuk euró vételét, illetve az emiatt nyitott pozíciók lezárását javasoljuk.