Melyik volt az elmúlt 10 év legjobb magyar részvénye?

A hosszú távú befektetők számára érdekes lehet, hogy az elmúlt 10 évben melyik magyar részvény hozta a legnagyobb hozamot, és ezt milyen kockázattal érte el. Ennek kiderítése érdekében megvizsgáltuk a 2000. január 1-jén és ma is tőzsdén jegyzett 12 legnagyobb magyar részvény hozamát, szórását és összehasonlítottuk azokat a BUX index értékével. Eredményünk meghökkentő.

Tippeljen!
Mielőtt a vizsgálat eredményét részleteznénk, egy kis játékra invitáljuk Önöket: melyik részvénybe történő befektetés (az osztalékokat is visszaforgatva az eredeti részvénybe) eredményezte a legmagasabb hozamot az elmúlt 10 és fél év alatt? Tippeljen!

survey solutions

A vizsgált időszak és részvények
Vizsgálatunkban a 2000. január 1-je és 2010. június 30-a közti 10 és fél éves időszakot öleltük föl. Csak azokat a részvényeket vizsgálatuk, amelyek a teljes időszakban a tőzsdén voltak, így számos, az időszak elején népszerű, de azóta kivezetett (pl. Borsodchem), valamint újabban bevezetett részvényt (pl. FHB) is ki kellett hagynunk. A mintába került részvények az alábbiak voltak: Danubius, Egis, ELMŰ, ÉMÁSZ, MOL, Magyar Telekom, OTP, RÁBA, Richter, Synergon, TVK, Zwack.
A részvények által fizetett osztalékot a hozamok számításánál visszaforgattuk az adott részvénybe, és így számítottuk ki a teljes időszaki hozamot. Azért ezt a megoldást választottuk, mert a BUX index számításánál is így járnak el, és a hozamokat a BUX hozamokkal is összehasonlíthatóvá akartuk tenni.

Hozamok
Először a teljes időszaki hozamokat vizsgáltuk. Az alábbi ábra mutatja be az értékeket, külön bemutatva a hozam áremelkedésből és az osztalékból adódó részét.


Láthatjuk, hogy a legmagasabb hozama - meghökkentő módon - egy osztalékrészvénynek, az ÉMÁSZ áramszolgáltatónak lett, így a BÉT két sztárrészvénye, a MOL és az OTP csak a dobogó második és harmadik helyére került. A listán őket újabb két osztalékrészvény, a Zwack és az ELMŰ követi.
A nyertesről Peter Lynch, a Fidelity Magellan sztáralapkezelőjének befektetési alapelvei jutottak az eszembe, amiket Sikerrel a tőzsdén című könyvében fejt ki:
Milyen az ideális befektetés?
1. Unalmas a neve
2. Unalmas a tevékenysége
3. Valami olyat csinál, ami az embereknek nem feltétlenül tetszik
4. Egy nagyobb cégről lett leválasztva
5. Az alapkezelők nem fektetnek bele és az elemzők nem követik
6. Azt pletykálják, hogy veszélyes hulladékot tárol, vagy a maffiával van kapcsolatban
7. Valami nyomasztó van benne
8. Nem növekvő iparágban tevékenykedik
9. Van egy piaci rése
10. Az embereknek folyamatosan szükségük van a termékére
11. Felhasználja a technológiát, nem pedig gyártja
12. A bennfentesek vásárolják
13. A cég vásárolja a saját részvényeit
Kissé általánosabban fogalmazva ez az eredmény azt sejteti, hogy a magyar piacon is érdemes lehet olyan befektetési stílust követni, amely az érettebb, értékalapú (value) cégeket preferálja a növekedésben lévő (growth) cégekkel szemben.
Hogy e hipotézisünket leteszteljük, megvizsgáltuk, milyen összefüggés van az osztalékhozam és az időszaki hozam mértéke között, és közepesen erős pozitív összefüggést találtunk, ezt mutatja az alábbi ábra.



Kockázatok
Megvizsgáltuk azt is, hogy az időszaki hozamokat milyen kockázat mellett lehetett az egyes részvényekkel elérni. Az alábbi diagramban az időszaki szórás és hozamot ábrázoltuk. Közöttük a korábbinál kissé gyengébb és az intuációnak ellentmondó negatív összefüggést találtunk, vagyis a magasabb kockázat nemhogy magasabb, hanem alacsonyabb hozammal járt együtt. A hatásért elsősorban a minden szempontból negatív csúcstartó Synergon volt felelős.


Konklúzió
Vizsgálatunk eredményeként megállapíthatjuk, hogy hosszabb időtávra a magyar osztalékrészvényekbe (ÉMÁSZ, ELMŰ, Zwack, Magyar Telekom) fektetve magasabb hozamot és kisebb kockázatot érhetünk el, mint a BUX indexbe fektetve. Ilyen részvényeket Erste Netbroker számlát nyitva könnyen vásárolhatunk.