Lehetőségek az állampapírpiacon

Az elmúlt pár hétben jelentősen nőttek az államkötvények és diszkont kincstárjegyek hozamai, miközben az állampapírpiac kicsit kiszáradt. Szinte nem volt kereskedés, óriásiak voltak a spreadek (a jegyzett vételi és eladási árak közötti különbségek). Ebben szerepet játszott Magyarország nem túl pozitív kockázati megítélése, valamint az MNB 300 bázispontos kamatemelése.



Hozam, kamat, árfolyam
A kötvény névleges kamata azt az összeget mutatja, amelyet a kötvény kibocsátója köteles megfizetni a kötvény tulajdonosának a névértéken felül. A hozam ezzel szemben azt mutatja meg, hogy évi hány százalékos jövedelemre teszünk szert a befektetéssel. Tehát a hozam a névleges kamat mellett függ az árfolyamtól is, amelyen vásároltuk, vagy éppen eladtuk a kötvényt. A kötvény hozama és árfolyama fordítottan arányos egymással. Ha csökken az árfolyam, a hozam növekszik, és fordítva.

A kötvényeknek 2 árfolyamát különböztetjük meg: bruttó és nettó. A kettő között a következő összefüggés áll fenn: Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az utolsó kamatfizetés óta felhalmozott kamat. A felhalmozott kamat = (utolsó kamatfizetés óta eltelt napok száma / 365) * névleges kamat. A kötvényekkel bruttó árfolyamon kereskednek.

Állampapírok fajtái
Kincstárjegy, diszkont-kincstárjegy: 1 évnél rövidebb futamidejű papírok, kibocsátáskor névérték alatt (úgynevezett diszkont áron) lehet hozzájutni, és a futamidő lejártakor fizeti a névértéket. Jelenleg 3, 6, és 12 hónapos lejárattal bocsátja ki ezeket a papírokat az Államadósság-kezelő Központ.

Államkötvény: 1 évnél hosszabb lejárattal bocsátják ki, a tulajdonosoknak az állam kamatot fizet, amely lehet fix, vagy változó. A változó kamatozású államkötvények kamatát általában a rövid távú diszkont-kincstárjegyek kamatozásával kapcsolják össze. A változó kamatozású államkötvények a piaci kamatláb változására kevésbé érzékenyek.

Állampapír versus vállalati kötvény
A vállalati kötvények kicsit magasabb hozammal kecsegtetnek, ugyanakkor a kockázatuk is magasabb, mint az állampapíroké. Míg egy állampapír elméletileg kockázatmentes (nemfizetés csak államcsőd esetén jelentkezik), addig egy vállalatnál egy kicsivel nagyobb a csőd valószínűsége. Tekintve, hogy a legtöbb vállalati kötvény likviditási tulajdonságai nem túl kedvezőek, hosszabb távú befektetésre ajánljuk. A jelzálogleveleket is a vállalati kötvény kategóriába soroljuk, kockázatuk az állampapírokéhoz hasonlítható (bár nem vonatkozik rájuk állami garancia). Jelzáloglevelek esetében a visszafizetés biztonságát nem csupán a bank szavatolja, hanem a jelzáloglevelek mögött álló ingatlanok is fedezetet nyújtanak. Kockázatnövekedésre csak jelentős ingatlanár zuhanáskor kell számítani.

Hol tudunk állampapírt venni?
Amennyiben állampapírt szeretnénk vásárolni 2 lehetőség közül választhatunk:
- Elsődleges kibocsátáskor aukciók keretei között vásárolunk. Az elsődleges kibocsátók gyakorlatilag az összes bankfiókot jelentik, ahol foglalkoznak értékpapír-szolgáltatással, valamint a Magyar Államkincstár fiókjai.
- Másodlagos piacon, akár tőzsdén, akár tőzsdén kívüli (OTC) piacon vásárolhatunk állampapírt (illetve adhatunk el, ha nem kívánjuk lejáratig megtartani). Ezeket a tranzakciókat bankok és brókercégek segítségével tehetjük meg. Az Erste Netbroker online kereskedési rendszerén akár egyetlen kattintással is megvásárolhatjuk az állampapírokat. Az aktuális számlanyitási akcióról bővebben itt olvashat.

Mind a Magyar államkötvény, mind pedig a diszkont kincstárjegy alapcímlete 10.000 Ft, ennek csak egész számú többszörösét lehet az adott árfolyamon venni. Az állampapírba fektetendő minimum összeget az elsődleges forgalmazók határozhatják meg (100.000 Ft – 2.000.000 Ft)

Ha nem konkrétan 1 állampapírt szeretnénk vásárolni, lehetőségünk van állampapírportfóliót építeni, esetleg "lekövetni" egy állampapír-piaci indexet, valamint befektetési alapot is vásárolhatunk. A rövid lejáratú (3 hónap – 1 év hátralévő futamidejű) papírokat az RMAX-index,, a hosszú lejáratúakat (1 évnél hosszabb hátralévő futamidejű) a MAX-index tartalmazza. Létezik még egy index, MAX Composite, az előző kettőnek az ötvözete, így tulajdonképpen ez az egész magyar állampapír-piacot reprezentálja. Államkötvényeket, vállalati kötvényeket és diszkont kincstárjegyeket tartalmazó befektetési alapok között is válogathatunk, ezeket általában középtávra ajánlják (1-3 év). Amennyiben befektetési alap mellett döntünk, úgy az államkötvények cash-flowja nem minket illet, nyereségünk a befektetési alap árfolyamának (1 befektetési jegyre jutó nettó eszközérték) változásából keletkezik. Széles kínálatból válogathatunk például a Hozam Plaza-n, ahol jelenleg számlanyitási akció is van.

Mit jelent az inverz hozamgörbe?
Az inverz hozamgörbe azt jelenti, hogy a hosszabb lejáratú papírok hozama alacsonyabb a rövid lejáratúakénál. Ennek oka a piaci várakozásokban rejlik. Amennyiben a piac az infláció csökkenésére, és ezzel együtt a jegybanki alapkamat csökkenésére számít, akkor a hosszú lejáratú papírok esetében a jelenleginél kisebb hozammal is megelégednének. Magyarországon jelenleg ez a helyzet, míg az éven belül lejáró állampapírok hozama 12% körül van, addig például egy 10 éves államkötvényé 9,5%.

Mikor érdemes állampapírba fektetni?
Egyrészt akkor, amikor az állampapírhozamok jelentősen felülmúlják az inflációs várakozásokat, és ezáltal nagy reálhozamot biztosítanak. Másrészt akkor, amikor arra számítunk, hogy a későbbiekben a jegybanki alapkamat csökkenni fog, ezzel együtt az állampapírhozamok is, így a hozamgörbe lefelé tolódik. Évek múlva a jegybanki alapkamatnak konvergálnia kell a 3-4%-hoz, hiszen ez egy kritérium az euró-övezethez való csatlakozáshoz. Amennyiben így lesz, az állampapírhozamok is 3-4% körül lesznek, viszont a korábban vásárolt állampapírok továbbra is az eredeti hozamot fogják hozni.