A short squeeze stratégia

A short squeeze – vagy magyarra lefordítva a short pozícióban lévők kirázása – nagy árfolyam-emelkedéseket generálhat rövid idő alatt. Elsősorban olyan piacokon figyelhető meg, ahol engedélyezett a short pozíciók napon túli tartása. Cikkünkben áttekintjük a kapcsolódó fogalmakat, ismertetünk néhány múltbeli példát, és bemutatunk pár részvényt, amik potenciálisan „short squeeze” előtt állnak.

Mi az a short squeeze, és hogyan működik?
Az amerikai tőzsdéken forgó vállalatokról havonta (esetleg havonta 2-szer) tesznek közzé olyan adatokat, mint a kibocsátott részvényszám (shares outstanding), ebből közkézen forgó (float), nyitott short állomány (shares short), a short állomány a közkézen forgó részvényállomány %-ában (shares % of float), illetve a short ráta (short interest ratio, vagy days to cover). A nyitott short állomány azt mutatja meg, hogy összesen hány darab részvényt adtak el rövidre (kölcsönvéve) úgy, hogy még nem zárták a pozíciót, azaz nem vásárolták azt vissza. Ezt gyakran vetítik a közkézen forgó részvények darabszámára. A short ráta pedig azt számszerűsíti, hogy hány napnak kellene eltelnie ahhoz, hogy az összes short pozíciót le tudják zárni. Ezt úgy számítják ki, hogy a nyitott short állományt elosztják az átlagos napi részvényforgalommal.
Az emberi logika azt diktálná, hogy ha nagyon nagy egy részvény esetében a nyitott short állomány a közkézen forgó részvények darabszámára vetítve, akkor a piac pesszimista a vállalat jövőjét és a részvények árfolyamát illetően, ezért az árfolyam csökkenni fog. Az empirikus tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy az esetek nagy részében épp az ellenkezője, azaz árfolyam növekedés következik be. Most akkor ez mégis hogyan lehetséges, és mi ennek a magyarázata?
A magyarázat viszonylag egyszerű: a nyitott short pozíciókat egyszer mindenképpen le kell zárni, azaz a részvényeket vissza kell venni, ami keresletet generál a részvények iránt, felhajtva ezzel az árfolyamot. Amint az árfolyam emelkedni kezd, egyre több short pozíciót fognak lezárni. Egyrészt azért, hogy ne bukjanak többet, másrészt azért, mert a számlájukon a pénz a letéti követelmény alá csökkent, harmadrészt pedig azért, ha esetleg a kölcsönadó brókercég visszakéri a részvényt. Az egyre több pozíciózárás tovább növeli az árfolyamot, beindítva ezzel egy ördögi kört (ami persze kedvez a long pozícióban lévőknek).

A történelem legnagyobb short squeeze-e: Volkswagen
A híres short squeeze 2008 októberében történt, és persze közrejátszottak egyéb, stratégiai okok is (Porsche bejelentés a részesedés növelésének szándékáról). Mivel az autóipar már nagyon rossz állapotban volt, sokan shortolták a részvényt. A német DAX indexen belül a egyik legnagyobb short állománnyal rendelkezett a közkézen forgó részvények számára vetítve. A bejelentés után az árfolyam erősen emelkedni kezdett, likvidálásra kényszerítve a short pozícióban lévőket. A kirázás előtt az árfolyam 200 euró körül ingadozott, majd októberben egyik napról a másikra 515 euróra, a következő nap pedig közel 1000 euróra ugrott, ez mintegy 400%-os árfolyam emelkedés. A folyamat mindössze három napig tartott, az árfolyam utána 1 nap alatt 50%-ot csökkent, majd szép lassan 100 euró alá esett. Nagyon sokan buktak hatalmas összegeket, akik az árfolyam esésére játszottak. Tudniillik a long pozícióval ellentétben – ahol csak az adott részvénybe befektetett összeget bukhatjuk el – a short pozíción a veszteségünk korlátlan is lehet, míg nyereségünk limitált. Az árfolyam ugyanis maximum 100%-ot tud csökkenni, emelkedni pedig elméletileg bármennyit.



Kockázatok
Ha a stratégia mindig működne, túl egyszerű dolgunk lenne. Nézzük tehát, hogy milyen kockázatokkal kell szembenéznünk, ha a short squeeze-re játszunk. Hüvelykujj szabályként elmondható, hogy a stratégia jobban működik kis kapitalizációjú vállalatokra, ahol alig van kínálat a részvényekből, így nagyobb árfolyamemelkedéssel jár együtt a short pozíciók zárása. Ebből az is következik, hogy az árfolyamban nagyobb esés tud bekövetkezni, ha a shortosok kitartanak, és nem zárják pozícióikat. Tapasztalatok szerint ez lehet akár egy 50-60%-os esés is. Éppen ezért nem szabad egyetlen részvényre alkalmazni a stratégiát, ajánlott portfóliót építeni belőlük. Így ha az egyik részvény ára jelentősen csökken is, a többi emelkedése valószínűleg kompenzálja azt.

Néhány példa a közelmúltból
Belső adatbázisunkban november 25-i dátumra végeztünk egy szűrést az összes amerikai tőzsdéken forgó vállalatokra, melynek kritériuma az volt, hogy a nyitott short állomány arány minimum 50% legyen a közkézen forgó részvényszámra vetítve (short % of float). A szűrés 17 vállalatot adott eredményül. Azóta eltelt másfél hónap, megvizsgáltuk, hogy milyen hozamot produkáltak a részvények. Az alábbi táblázat tartalmazza a legfontosabb releváns információkat a vállalatokról:


Látható, hogy mind a 17 részvény pozitív hozamot ért el, sőt 16 az S&P 500 indexet is felülteljesítette. A 17 részvényből kialakított portfólió pedig 18,03%-ot hozott, ami másfél hónap alatt kiemelkedőnek számít. Persze egy kicsit a véletlennek is köszönhető, hogy épp nem volt egyetlen negatív hozamú részvény sem a 17 között. Érdekességképp: ha a 17 részvényhez hozzáadnánk még 3 részvényt, ami az időszak alatt 50%-os negatív hozamot ért el, akkor a 20 részvényből álló portfólió hozama 7,82% lenne, ami még így is vonzó.



Aktuális short squeeze jelöltek
A fent említett szűrést lefuttattuk január 12-én is (ekkor a december 15-én érvényes short arányok szerint tudtunk keresni). A feltétel az volt, hogy a nyitott short állomány minimum 50%-a legyen a közkézen forgó részvényekének. A keresés 20 vállalatot adott eredményül: a novemberi példában szereplő NILE, CBL, CMG, HVT, INWK, KCP, MCCC, SHS, JOE, WNR, WBMD, WRLD vállalatok részvényeit továbbra is 50% feletti arányban shortolják, ezen kívül pedig az alábbi részvények lehetnek potenciális short squeeze „áldozatai” (vagy inkább nyertesei).


Legfrissebb árfolyamok: AMED, UFS, GMXR, PALM, SYNA, SNS, UIS, YRCW.
Fontos azonban, hogy ha ezt a stratégiát követjük, akkor ne csak egyetlen vállalat részvényeit vegyük meg, úgy túl nagy kockázatnak leszünk kitéve. Több részvény megvásárlásával csökken a kockázat a diverzifikációnak köszönhetően. Azt se feledjük, hogy a stratégia rövid távra vonatkozik és kockázatosabb, mint a "hagyományos" részvénybefektetés.

A fent említett részvények megvásárolhatók az Erste Trader platformon keresztül. Számlanyitási akciónk keretében most 6 hónap ingyenes hozzáférést adunk onlline portfóliókezelő rendszerünkhöz.