Új ETF-ek a Budapesti Értéktőzsdén

2018. október 1-jétől 7 ETF-fel bővül a kereskedhető termékek köre a Budapesti Értéktőzsdén. Az alábbiakban bemutatjuk az ETF-ek legfőbb jellemzőit, valamint azt, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha a BÉT-en vesszük meg.



Mi az ETF?
Az ETF-ek tőzsdén kereskedett befektetési alapok, részletesen írtunk róluk korábban ebben a cikkben. Jellemzően egy indexet vagy egy nyersanyag árát követik, vagy valamilyen, pontosan meghatározott stratégiát követve fektetnek be, így a befektetési alap kezelése automatizálható, nem szükséges a portfólió kezelőknek egyedi döntéseket hozniuk. Ebből következik legfőbb előnyük, az alacsony költség. Míg a hagyományos részvény befektetési alapok éves folyó költsége jellemzően 1-2%, addig az ETF-ek jellemzően 0,07-0,50%-os folyó költséggel működnek. Továbbá míg a hagyományos befektetési alapok befektetési jegyeit a forgalmazótól tudjuk megvenni, illetve nála tudjuk visszaváltani, mely szintén általában 1-5%-os költséggel jár, az ETF-eket tőzsdén keresztül vehetjük meg, jellemzően 0,2-0,45%-os költséggel.

Mely ETF-ekkel kereskedhetünk a BÉT-en?




A most bevezetett 7 ETF közül 4 egy index (DAX, S&P 500, EURO STOXX 50, NASDAQ-100) összetételének megfelelő portfóliót tart, így értékének változása az index értékének változását követi, 3 ETF értéke pedig az adott index (EURO STOXX 50, S&P 500, DAX) értékével fordítottan arányosan változik, így azok is egyszerűen tudnak kereskedni, akik valamelyik index esésére számítanak.
Az egyes alapok között abban is különbség mutatkozik, hogy hogyan kezelik az osztalékfizetéseket. Míg egyes ETF-ek a részvények után járó osztalékot visszaforgatják a befektetésekbe, így nem kell a befektetőknek foglalkozni a kifizetett osztalékok ismételt befektetésével, az ETF-ek egy része osztalékot fizet, így rendszeres jövedelmet biztosít a befektetők részére.

Milyen előnyökkel jár az ETF-ek bevezetése a BÉT-re?

1. Nem minden befektetési szolgáltatónál érhetőek el külföldi termékek, vagy csak korlátozott körben érhetőek el, míg a Budapesti Értéktőzsde BÉTa piacára bevezetett termékek 11 magyarországi befektetési szolgáltatónál elérhetőek.
2. Ahol elérhetőek külföldi termékek is, ott is magasabb költséggel lehet velük kereskedni, mint a BÉT termékeivel. Míg a BÉT-en az online brókerek kötési jutalékai jellemzően 0,2-0,45%, min. 199-250 Ft között mozognak, addig a külföldi tőzsdén, pl. a Xetrán kötött tranzakciók jutalékai 0,25-0,45%, min. 6,5-7 EUR értékűek. Ez különösen kis összegű (2000-2500 eurónál kisebb) tranzakciók esetén lényegesen magasabb, ha külföldi tőzsdén kötünk.
3. A BÉT-en forintban kereskedhetünk a bevezetésre kerülő termékekkel, így a devizaváltás költségét is megspórolhatjuk, ami szintén főként a kis összegű tranzakcióknál relatíve magas lehet.
4. Mivel a BÉT-re bevezetett termékekkel forintban kereskedhetünk, ezért Nyugdíj Előtakarékossági Számlán is megvásárolhatjuk ezeket. (TBSZ számlán is megvásárolhatók, de ebben nem hoz újdonságot a BÉT bevezetés.)

Milyen hátrányokkal jár az ETF-ek BÉT-en keresztüli vásárlása?

1. Valószínűleg a BÉT-en szélesebb ársávval fogják jegyezni ezeket a termékeket, mint a fő piacukon. Az OTP Bank által vállalt maximális ársáv 100 bázispont, míg a Xetrán 1-8 bázispont a legjobb vételi és legjobb eladási ajánlat közötti árkülönbség.
2. Az ajánlati mennyiség a BÉT-en kisebb, mint a Xetrán. Az OTP kb. 6 millió Ft értékű ajánlatok benntartását vállalta. Bár valószínűleg rövid időn belül reagál, ha lekötik a teljes ajánlati mennyiséget, ennél nagyobb összeg esetén nem biztos, hogy azonnal tudunk kötni, míg a Xetrán akár 250 millió Ft értékben is azonnal lehet venni vagy eladni.