Átveszik-e az irányítást a robotok a BÉT-en is?

A Pro Scientia Aranyérmesek Társasága a Nemzeti Tehetség Program támogatásával megrendezett "Megvalósult Álmok - Aranyérmesek a Tehetségekért" előadássorozatának keretében a tőzsdei robotokról tartott előadást május 15-én Dr. Radnai Márton, a Netfolio.hu-t üzemeltető Ramasoft Adatszolgáltató és Informatikai Zrt. vezérigazgatója. Előadásában áttekintette a robotok történetét és az azokkal kapcsolatos jelenségeket.



A tőzsdei robotok története
A tőzsdei robotok, vagy a ma divatosabb nevén algoritmikus kereskedés története a 80-as évek végén kezdődött. Ekkor kezdtek először az opciók fedezésére, valamint befektetési alapok kockázatkezelésére automatikus veszteségmérséklő algoritmikusokat alkalmazni a New York-i tőzsdén. Bár ezek mértéke nem volt jelentős, az 1987-es tőzsdekrach során már bűnbakként szolgáltak, ezt követően be is vezettek néhány szabályt tevékenységük korlátozására (például az automatikus felfüggesztést).
A robotok elterjedését két folyamat segítette elő: egyrészt a tőzsdék és más kereskedési platformok elektronikussá válása, másrészt az internet elterjedése. E két tényező eredőjeként már akár már egy kisbefektető is alkalmazhat robotot például a Metatrader platformhoz kapcsolva.
A fejlett piacokon a robotok által generált forgalom 2009-re elérte a teljes forgalom felét, ezen a szinten stabilizálódott. Folyamatosan nő azonban a robotok által beadott ajánlatok száma, ami annak a jele, hogy a robotkészítők között is nő a verseny, tehát több robot van jelen a piacon.
A fejlődő piacokon, így a Budapesti Értéktőzsdén a robotok jelenléte egyelőre nem jelentős, a forgalom néhány százalékára rúghat. A Xetra kereskedési rendszer bevezetését követően azonban várható, hogy néhány éven belül ezen a téren is "felzárkózunk" a nyugati piacokhoz.

A robotok típusai
A robotok sokféle stratégiát alkalmaznak. Vannak trendkövető robotok, amelyeket elsősorban a részvénypiacokon használnak. Ezek a korábban emelkedő részvények illetve piacok vásárlásával foglalkoznak. Vannak ez ezzel éppen ellentétes átlaghoz visszahúzó stratégiát követő robotok, amelyek azt használják ki, hogy bizonyos termékek (áruk, kamatok) ára hajlamos egy hosszú távú átlaghoz tartani. Az úgynevezett arbitrázs stratégiát követő robotok akkor lépnek akcióba, ha két azonos, vagy közel azonos termék ára két piacon eltérő: ekkor az olcsóbbat megveszik, a drágábbat pedig eladják. Végül az árjegyző robotok a kereskedési likviditást növelik azzal, hogy folyamatosan vételi és eladási árat jegyeznek a középár körül, és a kettő különbségéből profitálnak.

A robotok hatása a piacra
A robotok hatása a piacra alapjában véve pozitív, hiszen növelik a likviditást, csökkentik a vételi-eladási árfolyamok különbségét, ezzel a kereskedési költségeket és gyorsítják az információk belépését az árakba. Hozzájárultak azonban néhány piaci anomális kialakulásához is.
2010 májusában történt az ún. Flash Crash (villámkrach). Egy nagyobb határidős S&P 500 eladási ajánlat bevitele és a New York-tőzsdei adatszolgáltatás akadozása (aminek hatására számos kereskedő illetve robot nem volt jelen az amúgy sem likvid piacon) azt eredményezte, hogy a Dow Jones index 20 perc alatt csaknem 6%-ot esett. A kereskedési szünet elrendelése után, mikor kiderült, hogy valós hír nem állt az esés hátterében, visszanyerte korábbi értékét.
2012 augusztusában pedig az ún. Knightmare következett be. Az árjegyzői robotokat üzemeltető Knight Capital brókercég telepítette szoftverjének legújabb verzióját, azonban tévedésből vele együtt élesítettte a programjának tesztelésére használt robotot is, ami a spekulánsok viselkedését szimulálta. Mivel ez arra volt programozva, hogy folyamatosan kössön az árjegyző robottal, nem figyelte a nyereségét. A tőzsde arra lett figyelmes, hogy a szokásos forgalom többszöröse zajlik a piacon. Mire az anomália okára két órával később fény derült, a Knight Capital 440 millió follár veszteséget szenvedett el és csődbe ment.



A Marketron
Az előadáson bemutatásra került a Marketron, a Ramasoft által fejlesztett árjegyző szoftver is. A robot fejlesztése 2011 végén kezdődött és 2012 áprilisa óta folyik tesztelése. Ennek a szoftvernek a segítségével a BÉT-en kereskedő brókercégek képessé válhatnak Xetra átállást követően a részvénypiaci árjegyzés gépi végzésére, amelyet a BÉT tervei szerint jutalékkedvezménnyel fog jutalmazni.

Szükség van-e a robotok tevékenységének szabályozására?
Jelentős vita folyik azzal kapcsolatosan, hogy a robotok tevékenységét kell e szabályozni, és ha igen, miként.
Egyes kereskedési rendszerek "sebességkorlátozást" vezettek be, azaz egy adott időegységen belül érkezett ajánlatokat már nem a beérkezés sorrendjében, hanem véletlenszerűen teljesítik. Ezzel akadályozzák meg azt, hogy a fejlesztők óriási összegeket öljenek abba, hogy az ajánlatok beérkezési idejét néhány ezredmásodperccel csökkentsék. Ez egy jó lépés.
Az eddig ismertté vált egyéb szabályozási tervek azonban várhatóan csak drágábbá teszik a robotok alkalmazását, az általuk felvetett problémákat nem orvosolják, így bevezetésük nem célszerű. Németországban például engedélykötelessé tették őket, de EU szinten is készültek már szabályozási tervezetek. Az engedélyhez kötés például versenykorlátozó hatású, de igen kedvezőtlen lenne az ajánlatok kötésekhez képest vett arányának adminisztratív korlátozása is.

Kiállítás a Trafóban
A tőzsdei robotok és az algoritmikus kereskedés iránt érdeklődők egy különleges kiállítást is megtekinthetnek a Trafó galériában június 16-ig. Az RYBN.ORG francia képzőművész csoport a tőzsdei robotokat és az általuk felvetett ellentmondásokat próbálja meg látványosan bemutatni. A kiállításon többek között élőben kereskedő tőzsdei robotok kereskedésének eredményét valamint különböző algoritmusokat bemutató folyamatábrákat láthatunk.