Csődbüntett az E-Starnál?

Végéhez közeledik az E-Star saga. Hétfőn csődtárgyalásra gyűlnek a hitelezők, de egyre inkább úgy tűnik, azon kevés lapot osztanak nekik, hiszen a menedzsment és a hozzá köthető érdekcsoportok kész helyzetet kívánnak teremteni. Könnyen lehet, hogy papíron sikerülni is fog nekik, azonban csatát ezzel nyerhetnek, de a háborút elveszítik. Befektetési tippünkben a kialakult helyzettel foglalkozunk.

Az elmúlt hónapok történései
Az E-starral legutóbb tavaly szeptember elején foglalkoztunk. Akkori tippünkben már valószínűsítettük, hogy a cég előbb-utóbb csődbe megy. Bár a várva-várt lengyel hitelt a cég végül megkapta, a menedzsment - tudva, hogy a csődöt hosszú távon nem tudja elkerülni - előremenekült, és úgy döntött, felkészül a csődeljárásra. Ennek keretében bizonyos eszközöket értékesített, követeléseket behajtott és elkezdte saját kötvényeit visszavásárolni, tehát valójában megkezdte a cég "csendes felszámolását". Bár a kötvényvisszavásárlás ilyen helyzetben szokatlan lépés, még meg lehetett azzal magyarázni, hogy ha sikerül annyi kötvényt visszavásárolni, amellyel hosszú távú fizetőképességét fenn tudja tartani, a csődöt a cég megúszhatja, utólag úgy tűnik valójában nem ez volt a kötvényvásárlások célja.
A cég által kezdeményezett csődeljárást végül is 2012. december 13-án rendelték el, és ezután megkezdődött a követelések bejelentése. A bejelentést segítette, hogy a legtöbb kisbefektetői kötvényszámlát vezető Equilor térítésmentesen kiküldte minden kötvényesnek a letéti igazolást és részletes instrukciókkal látta elő őket a bejelentéssel kapcsolatban. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy a 10 milliárdnyi kötvényből mindössze 300 millió forint névértékű kötvény nem került bejelentésre, miközben a bejelentés igen nehéz és költséges volt (a kötvényeseknek szinte vizsgát kellett tenniük felhalmozott kamat számításból...).
A bejelentési határidő elteltét követően azonban felgyorsultak az események. A bejelentést követően a tulajdonos - menedzsment minden bizonnyal számára kedvezőtlen információkhoz jutott, kiderült, hogy nem lesz meg a többsége a hitelezői tárgyaláson. Korábban valószínűleg arra számítottak, hogy a felduzzasztott belső kötelezettségállománnyal és a visszavásárolt kötvényekkel könnyedén megszerzik a többséget a kötvényesek körében (akiknek jelentős része nem is jelenti be a követelést), a biztosított követeléseket pedig 100%-on kifizetik, tehát azok is megszavazzák az egyezséget.
Január 11-én kiderült, hogy a számításba hiba csúszott, és ezért a menedzsmentnek kockáztatnia kellett.

"Münchausen báró" megoldás
Bár a csődegyezség mint neve is mutatja a hitelezők és a tulajdonosok egyezségét jelenti, a menedzsment úgy döntött, hogy mindenáron olyan helyzetet kíván teremteni a tárgyaláson, hogy a tulajdonrésszel nem rendelkező kötvényeseknek ne legyen beleszólásuk az egyezségbe. Egyrészt a cég leányvállalata, az E-Star Esco által kötvényeket hirtelen eladta 27%-on. Hogy milyen konstrukcióban, arról nincs információnk, de az ügylet időzítése és az a tény, hogy az addig követett gyakorlattal teljesen ellentétes irányú (u.i. korábban a cég vette a kötvényeit, nem pedig eladta) azt valószínűsítik, hogy az ügylet fő célja az volt, hogy azok teljes szavazati joggal a menedzsmentet támogassák a tárgyaláson (ha a leányvállalat tulajdonában marad, a szavazati jog csak 1/4 lett volna).
Ez a lépés azonban nem volt elég, hiszen a fedezett körben a fő hitelező, a Raiffeisen meg nem erősített információk szerint kötvényeket is vásárolt, így félő volt, hogy a kötvényesek kisemmizése esetén nem járul hozzá a csődegyezséghez. Ezért volt szüksége hirtelen a Raiffeisen tulajdonában lévő követelések megvásárlására is, amit minden bizonnyal szintén a tulajdonos-menedzsmenthez köthető érdekcsoport vásárolt meg.
A fenti két lépés valószínűleg már biztosítja a menedzsment számára a többséget a csődtárgyaláson, így nem csoda, hogy az arra beterjesztett egyezségi javaslat a kötvényesek számára kifejezetten hátrányos, hiszen megtérülésként csak a kötvények névértékének jelenértéken 10-15%-át biztosítja, mellé pedig részvényt egyáltalán nem ad. Nem csoda, hogy a fenti események nyilvánosságra kerülésekor a részvények szárnyalásba kezdtek és értékük azóta megduplázódott.

Balhé lesz
A fenti helyzet kialakulása esetén a kötvényesek számára nem marad más út, mint a balhézás, így borítékolható, hogy a hétfői csődtárgyaláson izgalmas jeleneteknek lehetünk majd tanúi. A kötvényesek meg fogják kérdőjelezni az elmúlt hetek tranzakcióit, és valószínűleg jogosan. A tulajdonos menedzsment ugyanis nem számol azzal, hogy több száz kisbefektetővel állnak szemben, akik a csődgondnokot és a hatóságokat abba az irányba fogják presszionálni, hogy eljárásokat indítsanak a menedzsmenttel szemben. Amennyiben viszont ez bekövetkezik, valószínűleg elkerülhetetlenné válik a cég felszámolása és nem zárhatóak ki az ennél súlyosabb, büntetőjogi következmények, amelyek elsősorban a vezérigazgató Soós Csabára várnak.

Csődbüntett?
Megítélésünk szerint a legnagyobb támadási felület, amit a menedzsment felkínált, az a saját kötvények értékesítése a csődeljárást követően, ugyanis ez a tranzakció önmagában felveti a csődbüntett alapos gyanúját. A csődbüntett a btk 290.paragrafusa szerint ugyanis:

Csődbűncselekmény

290. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével,
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve annak továbbfolytatásával, vagy
d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével részben vagy egészben meghiúsítja.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár.
(5) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást megindították, vagy a felszámolást elrendelték, illetve a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.

Értelmező rendelkezés

291. §829 (1) A 290. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott bűncselekményt tettesként az követheti el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. 291/A.

A csődbüntetthez tehát egyrészt az kell, hogy a csődeljárás meginduljon, nos, ez megtörtént. Másrészt az, hogy az adott ügylettel a hitelezők kielégülése csökkenjen. Az, hogy ez megtörtént-e a saját kötvények eladásával, ma még nem látható. Egyrészt nem ismerjük az ügylet körülményeit, hisz lehet, hogy az színlelt, vagy kétes követeléssel fizettek a kötvényekért. Másrészt viszont attól függ, hogyan szavaznak ezekkel a kötvényekkel. Ha ugyanis a tulajdonosuk például a beterjesztett csődegyezségre szavaz velük, miközben a többi kötvényes az egyezség ellen szavaz, és ezzel a szavazattal megvalósul az "egyezség", a kötvényeladási ügylet végső soron a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, tehát csődbüntett.
Meg nem erősített információink szerint immár hasonló állásponton van a csődgondnok Határkő'93 Kft. is, aki az első néhány nap tétovázás után, mikor arra hivatkozott, hogy a leányvállalatok döntéseit nem köteles jóváhagyni, mára határozottabb, hitelezők érdekeit védő álláspontot vett fel.

Mit tegyenek a befektetők?
Megítélésünk szerint tehát két kimenetel lehetséges. Az egyik út esetén a menedzsment visszalép attól a szándékától, hogy a kötvényesek kisemmizésével keveredjen ki a csődből. Ebben az esetben lehetőség van egyezségre, de ehhez az egyezségi javaslatot jelentősen javítani kell, vagy a kielégítés emelésével, vagy a kötvények mellé részvények adásával.
A másik út az, hogy a menedzsment követi az eddigi stratégiát, és ekkor a cég felszámolása nem kerülhető el, és a menedzsment minden bizonnyal büntetőeljárással fog szembenézni. A részvények ekkor sem érnek semmit, a kötvények kielégülése nem jósolható meg, de a jelenlegi csődegyezségben szereplő értéket jó eséllyel meg fogja haladni.
Ezért a részvények vásárlását továbbra sem látjuk jó befektetésnek, a kötvényesek számára pedig a menedzsment által beterjesztett csődegyezségi javaslat elutasítását javasoljuk.