Érdemes az FX robotok tanácsait követni?

Az utóbbi időben egyre inkább terjednek a devizakereskedést automatikus módon végző FX robotok, vagy más néven "expert advisor"-ok (szaktanácsadók). A tendenciát hajtja a MetaTrader4 platform elterjedése is, amely a kisbefektetők számára is lehetővé teszi ilyen tanácsadó programok emberi beavatkozás nélküli használatát. Vajon tényleg lehetséges programok segítségével, munka nélkül pénzt keresni? Tippünkben erre a kérdésre keressük a választ.

Egy kis elmélet
Az FX robotok sokféle algoritmust alkalmaznak, azonban szinte mind a termékek múltbeli ár- és forgalmának alakulásából vonnak le következtetéseket. Ezek az információk általában nyilvánosak, mindenki számára elérhetőek. A hatékony piacok elmélete szerint a tőkepiacok gyengén akkor hatékonyak, ha minden múltbeli árinformációból levonható következtetés beépült az árakba. A világ devizapiacai (a legnépszerűbb főbb devizapárok pedig különösen) általában nemcsak gyengén, hanem annál magasabb mértékben, közepesen is hatékonyak. A közepes hatékonyság azt jelenti, hogy valamennyi fundamentális (pl. makroökonómiai adat) beépült már az árakba. Az erős hatákonyságról pedig akkor beszélünk, ha a bennfentesek (insiderek) számára elérhető információk (pl. a monetáris tanácsok következő döntése) is beépül már az árakba.
Nem szabad elfelejtkeznünk azonban az információ beépülésének sebességéről: attól, hogy egy piac közepesen hatékony 10 másodperces gyakorisággal - azaz 10 másodpercen belül minden nyilvános információ beépül az árakba - lehet, hogy a leggyorsabb kereskedők képesek valamennyi árelőnyt elérni az információ segítségével 10 másodpercen belül. Nem jelenthető tehát ki egyértelműen elméletileg, hogy lehetetlen lenne pénzt keresni a robotok segítségével, azonban az valószínűsíthető, hogy a robotoknak nagyon gyorsaknak kell lenniük, és nagyobb esélyük van kisebb, kevésbé hatékonyabb piacokon.

Mit mutatnak a tesztek?
Mi magunk saját tesztelést nem végeztünk, azonban több olyan oldalt is találtunk, amelyik méri az adott robotok teljesítményét. Az egyik, www.forexrobotstest.com nevű oldal 98 robotot tesztelt 2009. februárja és 2011. októbere között. A robotok átlagos havi hozama (amely még költségeket, díjakat nem tartalmazott) -6,15%, a maximum 42%, a minimum -100%, a medián 0% volt. A következő ábrán láthatjuk a havi hozamok eloszlását is, amely láthatóan a normális eloszláshoz igencsak hasonlatos. Ez azt jelenti, nem sokban különbözött ezekkel a robotokkal kereskedni, mintha minden nap feldobtunk volna egy pénzt, és attól függően vettünk volna vagy adtunk volna el, hogy fejet, vagy írást dobunk.


Egy másik, hasonló oldal, az fxtradingreviews.com 48 robot teljesítményét hasonlítja össze a 2011. június 7-e és 2012. június 6-a között eltelő időszakban. Az átlagos havi hozam itt kissé jobb, mint az előző tesztben, viszont itt is negatív, -0,8%. A hozamok maximuma 13,72%, minimuma -16,61%, mediánja pedig -0,02% volt. Itt is bemutatjuk a havi hozamok eloszlását.


Sajnos egyik oldal sem tett közzé részleteket a különöző időszaki teljesítményekről, így közvetlen módon nem tudjuk megítélni a teljesítmények fennmaradását. Némi sejtést azonban kaphatunk abból, hogy az első tesztben szereplő robotok közül 6 szerepelt a másodikban is. Igen tanulságos, hogy mind a hat pozitív, átlagosan 11,29% havi hozammal rendelkezett az első tesztben, ez ugyanis a túlélési torzítás jelenlétére utal, tehát hogy a negatív teljesítményű robotokat elfelejtik, nem is tesztelik tovább. Mindezzel együtt is a második tesztben ezek a robotok -2,97%-os átlaghozammal rendelkeztek, vagyis a teljesítményüknek még az előjelét sem tudták fenntartani.

Költségek, sikerdíjak
A helyzet már így sem túl jó, de tovább romlik, ha figyelembe vesszük az esedékes költségeket, illetve sikerdíjakat. Az FX piacon is van vételi-eladási árfolyamok közötti különbség, ami első látásra elhanyagolható, de sok kötés esetén jelentőssé válik. Kisebb kötések esetén a brókercégek általában jutalékot is felszámítanak. De mégis a legnagyobb lehúzás a sikerdíj, amit bizonyos robotok értékesítői kérnek programjaik használata után.
A sikerdíj koncepciója első látásra szimpatikusnak tűnik, hiszen ha veszteséges az ügylet, miért fizessünk a tanácsért? A gond csak az, hogy mivel az elszámolás időszakonként (ne adj isten ügyletenként) történik, szinte mindenki fizet sikerdíjat. Kevés robot van, amelyik minden időszakban veszteséges. Ha pedig egy robot egy év hat hónapjában veszteséges, hat hónapjában pedig nyereséges, akkor is kell sikerdíjat fizetni, ha az összhozam nulla.
Vagy gondoljunk bele abba az esetbe, ha egy robotgyártó kétféle robotot gyárt: az egyik következetesen az ellenkezőjét javasolja annak, amit az első robot csinál. Könnyen belátható, hogy valamelyik ügyfél mindig fizet sikerdíjat, így a sikerdíj valójában fix a robotok gyártója szemszögéből...

A PSZÁF is figyelmeztet
Nemrégiben a PSZÁF is felmérést végzett a tőkeáttétellel végzett kereskedés eredményeiről. Megállapításaik szerint a lakossági ügyfelek 77%-a veszteséget realizált a tőkeáttételes FX ügyleteken. Tájékoztatójában explicite is felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfelek ne használjanak ügyletet generáló szoftvereket. A felmérés részletes eredményeit ezen a linken olvashatják.

Végkövetkeztetések
Megállapíthatjuk tehát, hogy robotokkal kereskedni nem érdemes. Nincs ingyen pénz: ahogy nem lehet higanyból aranyat csinálni, diéta nélkül fogyni, párna alá helyezett könyvből angolt tanulni, robotokkal sem lehet pénzt keresni. Olvasóinknak tehát nem javasoljuk az ilyen programok alkalmazását.