Hogyan védjük megtakarításainkat az infláció ellen?

Az elszabaduló forint infláció sokakat megtakarításaik átstruktúrálására késztetett. A korábbi sztár állampapír, a MÁP Plusz alacsony, 5%-os hozama immár versenyképtelenné vált. Sokan találtak emiatt rá az inflációkövető Prémium, és a változó kamatozású Bónusz állampapírokra. Az első befektetés után azonban sokan elbizonytalanodtak, ugyanis azt tapasztalták, hogy a Prémium papírok csak jelentős késéssel követik az emelkedő inflációt, a Bónusz Államkötvények hozama pedig elmarad attól. Ezért papírjaik lecserélésén gondolkodnak. Az alábbi tippben őket próbáljuk segíteni.

Miért érdemes állampapírban megtakarítani?
A közvetlen állampapír megtakarítás továbbra is előnyös a magyar magánszemélyek számára. Ennek két fő oka van: egyrészt kamatadó mentes a befektetés, míg a szóba jövő alternatívák (befektetési alapok, bankbetét) jövedelme után 15% kamatadót kell fizetni. A másik előny az, hogy a csak magánszemélyek számára elérhető állampapírok általában magasabb hozamot fizetnek, mint az intézmények számára elérhetőek (kettős kamatrendszer).

Prémium és bónusz államkötvények
Csak magánszemélyek számára érhetőek el például a prémium és bónusz államkötvények. A Prémium államkötvényeket (PMÁP) 2009 óta bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ. Ezek az előző évi fogyasztói árindex, közismert nevén inflációt némileg meghaladó mértékű kamatot fizetnek. Jelenleg két papír vásárolható meg: a négy éves futamidejű 2027/K kötvény 0,75%-kal magasabb kamatot fizet, mint az előző évi infláció, ami 2021-ben 14,5% volt, így 15,25%-os a kamata az első időszakban (amit 2024. február 24-én fog fizetni). A hét éves futamidejű 2030/I kötvény 1,5%-kal magasabb kamatot fizet, mint az előző évi infláció, így 16%-os a kamata az első időszakban (amit szintén 2024. február 24-én fog fizetni). Fontos tulajdonságuk, hogy az ÁKK a lejárat előtt is visszavásárolja a papírokat 99%-os árfolyamon. Kérdés, hogy ez mindig így marad-e, de valószínű, tekintve hogy az ÁKK-nak ezek a papírok általában a legdrágább forrást jelentik, ezért mindig érdemes visszavásárolnia őket. A Bónusz államkötvényeket (BMÁP) 2014 óta bocsátja ki az ÁKK. Ezak az utolsó néhány Diszkont Kincstárjegy aukció átlaghozamát némileg meghaladó mértékű kamatot fizetnek. Jelenleg egy papír, vásárolható meg: a 3 éves futamidejű 2025/N kötvény az utolsó 4 darab, 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció hozamának átlagánál 1%-kal magasabb kamatot fizet, azaz jelenleg 14,6%-ot. Ugyan ez kisebb, mint az inflációkövető kötvény kamata, de előnye lehet, hogy gyorsabban reagál a kamatok változására, mint a PMÁP. Az ÁKK ebben az esetben is visszavásárolja a papírokat 99%-os árfolyamon lejárat előtt.

Mennyi lesz az infláció?
A változó kamatozású kötvények vásárlásakor valamilyen várakozással kell élnünk a jövőbeli inflációra nézve. Mi az alábbiakban egy igen egyszerű kis modellt mutatunk be, ami egy úgynevezett autoregresszív előrejelző modell. Az infláció előző 3 havi alakulásáből jelzi előre a következő havit egy statisztikai becslés segítségével. A modellt a 2000-2022-es időszakra illesztettük. A következő ábrán látható a múltbeli tény és a becsült aktuális (előző év adott hónapához képest mért) infláció mértéke.


Az ábrából látható, hogy a becsült infláció kisebb kilengésekkel követi a tényt, és ugyan átmenetileg eltérhetnek, de a becsült infláció előbb-utóbb mindig "utoléri" a tényt.
A következő ábrán pedig az aktuális és éves átlagos inflációt láthatjuk: itt már mind a tény, mind a következő három évre előrejelzett adatokat láthatjuk egy diagramon.


Ebből az ábrából pedig az látható, hogy az éves infláció tompítva és átlagosan fél éves késéssel követi az aktuális inflációt. Látható, hogy amikor emelkedig az infláció, akkor az éves átlag alatta van az aktuálisnak. Viszont az is látható, hogy amikor viszont csökken az infláció, az éves infláció meghaladja az aktuálisat. Egy másik érdekes következtetés, hogy az infláció modellünk szerint nem csökken le az inflációs célnek tekintett 3+-1%-os sávba. Ennek az az oka, hogy az elmúlt 20 évi átlagos inflációhoz tart, ami 5% körül volt, annak ellenére, hogy az inflációs célkövetés politikája a teljes periódusban érvényben volt, és 2007-től már a 3%-os célt is megfogalmazta az MNB.

Érdemes-e a régebbi papírokat újabbra cserélni ?
Sok befektetőt meglepett az a tény, hogy az inflációkövető papírok 2022-ben, a már jelentősen meglóduló infláció idején is csak szerény, 6% körüli kamatokat fizettek. Ez két tényezőnek volt köszönhető: egyrészt a papírok kamata nem az adott évi, hanem mindig az előző évi inflációhoz van kötve. Másrészt - mint az előbbi ábrából az kiderült - az átlagos infláció további fél évvel el van maradva az aktuális inflációtól. A két késés összesen másfél év, ami igen jelentősnek mondható. A késés azonban akkor is jelentkezni fog, amikor az infláció csökkenésnek indul, és mint előrejelzésünkból látható, ez 2023 márciustól megkezdődik. Ettől kezdve a prémium államkötvények hozama meg fogja haladni az aktuális inflációt. Nem minden papírra igaz viszont ez, hiszen például vannak papírok, amik idén lejárnak és kamatuk már nem fog a 2022-es inflációhoz igazodni. Jogos tehát a kérdés, hogy érdemes-e lecserélni ezeket a papírokat. A következő táblázatban erre teszünk javaslatot (kattintásra nagyít).


Az ábrában feltüntettük valamennyi forgalomban lévő Prémium és Bónusz államkötvény adatait. A kötvények lejáratuk szerint vannak sorba rendezve. Az első periódus kamata a már megállapított kamat, amit a következő kamatfizetéskor fog fizetni a papír. Ez egybeesik az átárazódás dátumával, amikor az új kamat megállapítása történik. A prémium oszlopban látható, hogy mennyivel fizet többet az adott papír az inflációnál, illetve a diszkont kincstárjegyek hozamánál. A bónusz államkötvényeknél azt feltételeztük, hogy diszkont kincstárjegy hozamok az aktuális inflációtól 3%-kal elmaradnak (a kettős kamatrendszer miatt az intézmények által is vásárolható papíroknak évek óta negatív a reálhozamuk), ezért a prémiumukat 3%-kal csökkentettük és ezt az értéket írtuk a táblázatba. Ezután a felhalmozott kamat következik a 2023. január 23-i értékelési napon, ami a legutolsó kamatfizetés óta eltelt időre vonatkozó kamatösszeg (ezt meg kell fizetni a névértéken felül, ha ma vesszük meg a kötvényt). A lejáratig tartott hozam azt az értéket mutatja, amit az adott papírt lejáratig megtartva elérnénk, ha az infláció az előrejelzésünk szerint alakulna. Végül a 2030/I hozam adott lejáratra azt mutatja meg, hogy mekkora hozamot lehet elérni, ha a jelenlegi papírt eladjuk 99%-on, abból 2030/I Prémium államkötvényt veszünk, megtartjuk az eredeti papír lejáratáig, és akkor eladjuk azt is ÁKK-nak 99%-on. A nem a Kincstárnál vezett számlák esetében elképzelhető, hogy 99%-nál alacsonyabb értéken tudjuk eladni a papírt - az Erste Netbroker rendszerében például 98%-on -, de ez az elméleti számítást nem befolyásolja, mert elvileg lehetősége van mindenkinek a pénzt átvinni a Kincstárhoz, és akkor ez az elérhető hozam. A jelenlegi papírt tehát akkor érdemes lecserélni, ha a 2030/I adott lejáratra vonatkozó hozama meghaladja az adott papír lejáratig tartott hozamát. A táblázatból látható, hogy a 2023-ban lejáró papírok már fix kamatozásúak, nem fognak átárazódni. Lecserélni azonban még így is csak hármat érdemes belőlük, mivel az 1%-os díj, ami az eladáskor felmerül elviszi a kamatkülönbséget. A többi papírt viszont nem igazán érdemes lecserélni, kivéve a 2025/N és 2026/N Bónusz államkötvényeket (ami azt is jelenti, hogy a 2025/N-t nem érdemes jegyezni).