Melyik ország pénzneme erősödött a legtöbbet az elmúlt 2 évben?

Nem, nem a svájci frankról van szó, és nem is az amerikai dollárról, bár tény, hogy ezek is jelentős felértékelődésen mentek keresztül az utóbbi 2 évben. Van azonban egy valuta, melynek értéke még az amerikai dollárhoz képest is több mint 90%-kal emelkedett 2 év alatt.



Szomáliai shilling
Igen, a szomáliai shillingről van szó, aminek az értéke 2013 márciusa óta töretlenül emelkedik, és azóta már 2,5-szeresére nőtt az amerikai dollárhoz viszonyítva. Azonban nem ez az egyetlen furcsaság a szomáliai pénzzel kapcsolatban.
A szomáliai kormány 1991. januárban gyakorlatilag megszűnt működni, a központi bank is bezárt, több mint 30 különböző klán versengett a hatalomért. Két évtizeden keresztül nem működött központi hatóság az országban, míg végül 2012 augusztusában új alkotmányt fogadtak el, és megalakult Szomália szövetségi kormánya. Azonban a szomáliaiak az átmeneti időszakban is használták a régi rendszerben kibocsátott bankjegyeket.

Mitől pénz a pénz?
Miért maradhat forgalomban egy olyan pénz, melynek a kibocsátója megszűnt? Hiszen a modern pénzelmélet szerint attól lesz értéke a pénznek, hogy azt a kibocsátó állam elfogadja az adófizetés eszközéül. Ennek ellentmondani látszik a Bitcoin (és egyéb kriptovaluták) esete is, melyet nemcsak hogy nem fogad el egyetlen állam sem az adófizetés eszközéül, de sokan éppen az adófizetés elkerülésének eszközét látják benne. Visszatérve a szomáliai shillingre, két okot találhatunk, amiért elfogadják a megszűnt központi bank által kibocsátott bankjegyet. Az egyik a megszokás, az emberek megszokták, hogy ér valamennyit a pénzük, és ha tegnap ért valamennyit, akkor ma is hasonló értéke lehet. A másik a hit abban, hogy egyszer lesz egy kormányzat, mely elfogadja a korábban kibocsátott bankjegyeket.
De, hogy tovább bonyolódjon a helyzet, nem csak az 1990-ben kibocsátott 500 és 1000 shillinges bankjegyek maradtak forgalomban, de számos új kibocsátású hamisítvány is csatlakozott hozzájuk.
A '90-es évek végén, 2000-es évek elején különféle hadurak és üzletemberek bocsátottak ki shilling hamisítványokat, melyek kinézetre az 1990-ben kibocsátott 1000 shillinges bankjegyekre hasonlítanak, azonban könnyen megkülönböztethetők tőlük, hiszen az eredetiek metszetmélynyomtatással készültek, míg a hamisítványok síknyomtatással. Ráadásul a hamisítványok egy részén az 1996-os évszám szerepel, amikor a központi bank már nem is működött. Ennek ellenére a hamisítványok is bekerültek a forgalomba kerültek és elfogadták az emberek fizetőeszközként, az eredetiekkel egyenértékűként.

Miért fogadnak el pénzként nyilvánvaló hamisítványokat?
Erre 3 magyarázatot találhatunk:

1. A kibocsátó hadurak kikényszerítették a pénzük elfogadását.
2. Mivel egy bankjegy értéke viszonylag alacsony, általában 100 darabos kötegekben cserél gazdát, nem érdemes végignézni a bankjegyeket, inkább bevállalják, hogy vannak köztük hamisítványok.
3. Az új bankjegyeken is az szerepelt, hogy a szomáliai központi bank a kibocsátó, így általános volt a vélekedés, hogy ha egyszer egy valódi kormány hatalomra jut, el fogják ismerni ezeket a bankjegyeket is.

Új szomáliai shilling
A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy az 1991-es összeomlás előtt a szomáliai kormány, a gyorsuló infláció miatt, azt tervezte, hogy új shillinget vezet be, 20 és 50 shillinges címleteket készült kibocsátani (100:1 arányban beváltva a régit, azaz 2000, illetve 5000 régi shillinget értek volna az új címletek). Néhány hónappal az összeomlás után bekerültek a forgalomba az új bankjegyek, azonban nemhogy nem százszoros értékkel, de még a régi shillingnél is alacsonyabb értékkel kereskedtek vele. Itt már aztán végképp megkérdőjeleződik minden, amit a pénzről gondoltunk. Az új szomáliai shilling bankjegyeket nem egy központi bank bocsátotta ki, hiszen az megszűnt létezni, mielőtt forgalomba hozta volna ezeket. Az új szomáliai shilling korábban soha nem volt fizetőeszköz, vagy az adófizetés eszköze, és nem is volt összetéveszthető a korábban ilyen szerepet betöltő shilling bankjegyekkel, mégis voltak, akik elfogadták fizetőeszközül, de csak 1/3 régi shilling értéken.

Hiperinfláció, vagy mégsem?
Ahogy az várható volt, a hamisítványok forgalomba kerülésével folyamatosan elértéktelenedett a szomáliai shilling. Azonban mivel a legnagyobb (és egy idő után gyakorlatilag az egyetlen) címlet az 1000 shillinges bankjegy volt, az infláció nem szállt el olyan mértékben, mint pl. a zimbabwei dollár esetében, hanem egy idő után a gyártási költségnek megfelelő értéken stabilizálódott, azaz 1000 shilling kb. 0,03–0,04 amerikai dollárt ért. Így a pénzváltóknál hatalmas bálákban álltak a bankjegykötegek, de akár egy bevásárláshoz is talicskányi pénzre volt szükség.

Újranyitott központi bank, szárnyaló árfolyam
2011-ben az átmeneti kormány újra megnyitotta a szomáliai központi bankot, és azóta szárnyal a shilling árfolyama. A mélypontot jelentő 0,03 dollárhoz képest ma már 0,16 dollárt ér egy 1000 shillinges bankjegy (ami mellesleg az egyetlen forgalomban maradt címlet), mivel az országba folyamatosan áramlik be a külföldi tőke, ugyanakkor a shilling mennyiség állandó. A központi bank csak a valódi bankjegyeket fogadja el, aminek ellentmondani látszik, hogy a honlapján 2 forgalomban levő sorozatot említ, az 1990-ben és az 1996-ban kiadottat, miközben '96-ban nem működött a központi bank. A 2013-18-ra szóló ötéves terv része egy új pénznem bevezetése is.

Szomáliföldi shilling
Még egy adalék a történethez, hogy 1991-ben Szomáliföld kikiáltotta függetlenségét Szomáliától, és 1994-ben saját pénzt vezetett be, szomáliföldi shilling néven. Bár próbálták betiltani Szomáliföldön a szomáliai shilling használatát, azt továbbra is sokan használják ezen a területen, amit a nemzetközi közösség Szomália autonóm területeként ismer el.