Öngólt rúg a kormány a vasárnapi zárva tartással

Mint ismert, az Országgyűlés 2014. december 16-án megszavazta azt a törvényjavaslatot, mely alapján 2015. március 15-től az üzletek többségének zárva kell tartania vasárnap. Tekintettel arra, hogy kormányszóvivői nyilatkozat szerint a kormánynak nem feladata, hogy számításokat végezzen egy törvényjavaslat hatásairól, elvégeztünk egy számítást arról, mekkora GDP visszaesést eredményezhet egy ilyen döntés.

Az áramfogyasztás, mint a napi GDP közelítő mutatója

Hogyan mérhetnénk a gazdasági aktivitás egyes napi szintű alakulását? Mivel elektromos áramot a legtöbb gazdasági tevékenységhez felhasználnak, az áram nem tárolható, valamint ez az adat napi szinten és országosan is rendelkezésre áll, ezért ezt a mutatót választottuk. Ez a módszer nem teljesen új: ismert az alkalmazása olyan országok GDP növekedésének megbecslésére, amelyek esetében a GDP mérése nem megbízható, például egy általános gazdasági átalakulás miatt (lásd például Dobozi-Pohl: Real Output Decline in Transition Economies. Forget GDP, Try Power Consumption Data!, Transition, World Bank, 1995).

Bár a magyar elektromos energia fogyasztás növekedési üteme az elmúlt évtizedekben elmaradt a GDP növekedési ütemétől (aminek oka az, hogy hosszabb távon nő az energiafelhasználás hatékonysága, más szóval csökken az energiaintenzitás), rövidtávon (azaz a technológiát állandónak véve) feltehető, hogy 1%-os GDP növekedés az áramfogyasztás 1%-os növekedésével jár együtt. Ez lényegében annak feltételezésével egyenértékű, hogy minden termelő tevékenység energiafogyasztásának értéke egyenesen arányos a termelés értékével.

Mi a különbség vasárnap és ünnepnap között?

A napi áramfogyasztás értékeket bárki letöltheti a MAVIR weboldaláról (www.mavir.hu), mi is így tettünk. A többféle idősor közül a teljes rendszerterhelés napi értékét alkalmaztuk, ez a teljes magyarországi belföldi elektromos áramfogyasztás napi mennyisége. Ismert, hogy az áramfogyasztásban nagyfokú évközi szezonalitás és a hőmérséklettől való függőség is megfigyelhető. Ezt a hatást úgy szűrtük ki, hogy minden egyes szombat, vasárnap, elcserélt munkanap, elcserélt szombat vagy ünnepnap fogyasztását az előző heti hétköznapi átlagfogyasztáshoz arányosítottuk. A számítások stabilitásának ellenőrzése érdekében a számítást 2012-re, 2013-ra, valamint 2014-re (novemberig rendelkezésre álló adatokkal) elvégeztük. A következő táblázat mutatja az eredményeket:

Láthatjuk, hogy a számított értékek igen stabilak: a szombati, vasárnapi, és hagyományos ünnepnapi fogyasztás arányának különbsége a két vizsgált teljes évben kisebb, mint 0,5 százalékpont, míg az idei csonka évben is 2 százalékpont alatt marad (és az eltérés oka minden bizonnyal az, hogy a karácsonyi nagy leállás még nincs benne a számokban).

Látható, hogy ünnepnapokon (amelyből évente 12 darab van) az energiafogyasztás közel 20%-kal elmarad a hétköznapi átlagfogyasztástól, míg vasárnapokon ez a szám 13% körül alakul, azaz a hagyományos ünnepnapok fogyasztása jelentősen elmarad a vasárnapi fogyasztástól. Ennek a jelenségnek a hátterében az áll, hogy ezeken a napokon a kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységek nincsenek nyitva, míg egy átlagos vasárnap igen. Amennyiben vasárnap is zárva kell tartania az üzleteknek, feltételezésünk szerint a vasárnapi energiafogyasztás is az ünnepnapoknak megfelelő szintre csökken.

Hogyan fordítható le ez a GDP növekedés mértékére?

Hogy képet kapjunk a vasárnapi zárva tartás GDP növekedésre gyakorolt hatásáról, meg kell állapítanunk, hogy a fenti napokon átlagosan mekkora GDP növekedés zajlik. Ez azért nehéz feladat, mert éppen az áramfogyasztást akarjuk felhasználni ennek becslésére. Abból azonban, hogy egy ünnepnap egy átlagos munkanap fogyasztásának 80%-a zajlik le, nehéz lenne arra következtetni, hogy ugyanekkor mértékű GDP is megtermelődik.

A fogyasztás tartalmaz egyrészt egy jelentős háztartási részt (ami a hét közben megtermelt munkajövedelem elfogyasztásából adódik). A teljes hazai elektromos energiafogyasztásban a háztartási fogyasztás aránya 2013-ban mintegy 25,1%-ra volt tehető, valamint 8,7% volt a hálózati veszteség, 5,4% pedig az erőművek önfogyasztása (forrás: A magyar villamosenergia-rendszer (VER) 2013. évi statisztikai adatai, MAVIR-MEKH), így közel 40% fogyasztás akkor is felmerül, ha nem folyik termelő tevékenység. Emellett a hétvégi fogyasztás egy része abból adódik, hogy a gépeket nem áramtalanítják teljesen, bár azokon termelés nem folyik (például a számítógépeket nem kapcsolják ki, a kohókat melegen tartják, stb.) Ez a fogyasztás a termelés fix költségeit növeli, a változó költségeit viszont nem, így nem arányos a GDP termeléssel. Ennek a tényezőnek a mértékét megbecsülni nem tudtuk, ezért visszafelé számoltunk: azt feltételeztük, hogy a hagyományos ünnepnapokon átlagosan nem történik GDP termelés. Mivel 2013-ban ezeken a napokon átlagosan az előző hétköznapi átlagfogyasztás 80,78%-a volt, arra következtettünk, hogy a háztartási fogyasztás, a hálózati veszteség és a nem termelő ipari fogyasztás összege 80,78%.

A továbbiakban lineáris interpolációval megállapítjuk minden nap GDP munkanap egyenértékesét: az értéket úgy kapjuk meg, hogy kivonjuk belőle a 80,78%-ot és elosztjuk 19,22%-kal. Ha tehát egy nap az átlagos hétköznapi fogyasztásnak a 80,78%-a valósult meg, annak a napnak a GDP egyenértékese nulla, ha pedig 90,39%-a, akkor 0,5 (a hétköznapok GDP egyenértékese természetesen 1 lesz).

A következő táblázatban láthatjuk az egyes napok GDP egyenértékeseit a 2013-as fogyasztások alapján.

Láthatjuk, hogy a szombati és vasárnapi értékek a 2007-es adatokkal lényegében megegyeznek, jelentősebb eltérést az elcserélt napok esetében látunk, ahol a korábbinál még jobban visszaesik a tevékenység a nem elcserélt napokhoz képest, azaz a magyarok egyre kevésbé szeretnek dolgozni az elcserélt napokon.

Hogyan számíthatjuk ki ebből a vasárnapi zárva tartás GDP növekedésre gyakorolt hatását?

A következő táblázatban azt láthatjuk, hogy 2015-ben mekkora lesz az egyes kategóriákba eső napok száma, és ezeket megszorozva az imént számszerűsített GDP egyenértékesekkel megkapjuk, hogy mekkora az adott évben a tágan értelmezett munkanapok száma. A következő sorban pedig azt látjuk, hogy ez az érték hogyan változna, ha a vasárnapokat ünnepnapokra cserélnénk.


Látható, hogy ez a hatás modellünk szerint a gazdasági növekedést 2015-ben a márciusi bevezetés miatt 4,26%-kal, 2016-ban pedig további 1,17%-kal, összesen tehát mintegy 5,38%-kal csökkentené. Vajon az általunk talált hatás valós? Az alkalmazott módszertan több közelítő és leegyszerűsítő feltételezést is tartalmaz, nem számol például az átterelő hatással (ami nyilván lesz, de csak részleges), azaz az eddig vasárnap lebonyolított vásárlások egy része áttevődik a hét többi napjára, illetve az online kiskereskedelemre. Továbbá a 200 négyzetméternél nem nagyobb családi üzletek, valamint a repülőtereken, vasúti- és autóbusz pályaudvarokon működő üzletek nyitva tarthatnak vasárnap, de ezzel együtt is egy jelentős 1-2%-os esés mindenképpen prognosztizálható.

Egyéb következtetések

A GDP esése a forint árfolyamára is hatással lehet. Az alábbi ábra vízszintes tengelyén az euro-zónás és a magyarországi GDP változás különbségét, míg függőleges tengelyén az EUR/HUF árfolyam éves átlagos szintjének változását ábrázoltuk 1999-től 2013-ig. (A 2003. és 2007. évi értékeket kihagytuk, mivel ezek kiugró értékek voltak.)

Mint látható, 1 százaléknyi változás a GDP növekedésben közel 2 százalékos változást eredményez a forint árfolyamában. Így egy 1-2 százalékos változás a GDP növekedésben 2-4 százalékos változást eredményezhet a forint árfolyamában, azaz 6-12 forinttal emelkedhet az euró árfolyama.

Hogyan spekulálhatunk a forint gyengülésére?

A legegyszerűbb, ha átváltjuk a forintunkat más pénznemre, pl. euróra vagy dollárra.
Amennyiben tőkeáttétellel szeretnénk kereskedni, azaz nagyobb összegű euró árfolyammozgásának megfelelő nyereséget szeretnénk elérni, mint amennyi eurót meg tudnánk venni, jó lehetőséget kínálnak a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett turbo warrantok. Ezek olyan, az ERSTE Bank Ag által kibocsátott ígérvények, melyek a lejáratot követően az alaptermék árfolyamától függő pénzösszeg kifizetését ígérik. Jelenleg 2 olyan warrant érhető el a BÉT-en, melyekkel az EUR/HUF árfolyam emelkedésére spekulálhatunk, az egyik az EBEURHUFTL21, a másik pedig az EBEURHUFTL22. Mindkettőnek a lejárata 2015.03.20, a szorzója 10, a kötési ára az előbbinek 287, az utóbbinak 297, míg a korlát áruk 290, ill. 300 forint. Mit jelentenek ezek? A lejáratot követően (a 7. munkanapon) kifizetésre kerül a lejáratkori EUR/HUF árfolyam és a kötési ár különbözetének 10-szerese. Amennyiben viszont a futamidő alatt bármikor eléri az EUR/HUF árfolyam a korlát árat, a termék kiütésre kerül, és csak a maradványértéket fizeti ki. A maradványérték a kiütést követő négy órában az alaptermék legalacsonyabb árfolyamának és a kötési árnak a különbözete szorozva tízzel. A futamidő alatt a termékek folyamatos kereskedését árjegyző biztosítja a BÉT-en, így bármikor megvásárolhatjuk, illetve eladhatjuk.

Felhasznált irodalom

Jelen írás az alábbi cikk aktualizálása:
Radnai Márton (2008): Kincses Kalendárium – a naptár az oka a gazdasági mélyrepülésnek?, portfolio.hu, 2008. április 14.
Radnai Márton (2008): Kincses Kalendárium, in: Pro Scientia Aranyérmesek IX. Konferenciája, pp. 99-103, PSAT, Budapest