Technológiai részvények, amiktől jobb ha távol tartjuk magunkat

Az elmúlt évek egyik közkedvelt témája, a közösségi média immáron a tőkepiacok szereplői között is egyre felkapottabb területévé vált. Sorra jelentek meg az újabb és újabb vállalatok, amelyek a piacból egy újabb szeletet szerettek volna kihasítani, vagy éppen egy teljesen új piacot hoztak létre önmaguk számára. A legismertebb ilyen szolgáltatás a Facebook, de sokaknak ismerősen csenghet a LinkedIn is, mely az előbbi üzleti kapcsolatokra specializálódott változata, a Zynga, mely játékfejlesztéssel foglalkozik, vagy éppen említhetnénk a Groupont is, ami közösségi vásárlásokra épít és már itthon is több követője akad. A fent említett cégek most értek el abba a stádiumba, hogy tőzsdére bevezessék őket, azonban a már lezajlott IPO-k aggasztó képet festenek. Nagy az esély arra, hogy éppen egy tőkepiaci lufi fújásának és későbbi kipukkadásának lehetünk a szemtanúi.

A társaságok üzleti modellje
A cégek elemzése előtt érdemes megvizsgálni azt a kérdést, hogy honnan is származik a vállalatok bevétele és hogy miért érheti meg nekik üzemeltetni a szolgáltatást. A közösségi médiában tevékenykedő cégek üzleti modelljét öt csoportba lehet bontani. Ezek a következők:
Prémium modell:
Ennél a megközelítésnél az a jellemző, hogy van egy alap ingyenes szolgáltatás, de a több jogot biztosító lehetőségekért már fizetni kell. A nehézséget az jelenti, hogy meg kell találni az egyensúlyt, hogy kellően vonzó legyen az ingyenes rész ahhoz, hogy tömeges felhasználói bázist lehessen építeni, ugyanakkor még maradjon olyan tartalom amelyet prémium szolgáltatásként értékesíteni lehet és mindezek mellé még reális árat is kell szabni. Ezt az üzleti modellt használja többek között a LinkedIn is.
Átirányítás modell:
A modell lényege, hogy a felhasználókat meggyőzze arról, hogy vásároljanak meg egy terméket vagy vegyenek igénybe egy szolgáltatást, amelyet a cég partnere kínál. Kulcskérdés, hogy sikerül-e úgy meggyőzni az embereket, hogy közben ne érjék el azt a hatást, hogy elpártol a felhasználó, mert "besokall" a bújtatott reklámoktól. A sikerhez lényeges a bizalom elnyerése. Könnyen alkalmazható például blogok esetében, hisz nem zavaró, ha például egy technológiai újdonságokkal foglalkozó blog végén van egy link, amin keresztül egyből meg is vehetjük az adott terméket. Igaz ez még akkor is, ha mindig ugyanazt a beszerzési forrást kínálja fel.
Előfizetéses modell:
Ahogy az elnevezés is mutatja, ebben az esetben egy fix havidíjat kell fizetni a szolgáltatásért cserébe. Azonban ahhoz, hogy hajlandó legyen előfizetési díjat fizetni, valami egyedit kell nyújtani, ráadásul olyat, ami miatt megéri hónapról hónapra újra kifizetni a havidíjat. Magyarországról nézve nem tűnik túl életképesnek a modell, hisz inkább illegális csatornákon, de ingyen akarunk hozzájutni a kívánt tartalomhoz. A helyzet némileg más Amerikában, ahol néhány dollár nem tétel, és ezért hajlandóak fizetni pár dollárt egy film megtekintéséért vagy éppen az okostelefonokra szánt alkalmazás letöltéséért.
Virtuális termékek értékesítése:
A mai világban már nemcsak fizikailag megfogható terméket, hanem virtuális terméket is el lehet adni. Előszeretettel alkalmazzák ezt a fajta megoldást a játékfejlesztők, ahol például gyorsabb fejlődési lehetőséget vagy különleges képességeket ad a megvásárolt virtuális termék játékbeli karakterünknek. A játékipar mellett például már a Facebook is felfedezte magának a benne rejlő üzleti lehetőséget és már ajándéktárgyakat is lehet küldeni az üzenőfalon keresztül. Többek között mackók, lufik és rózsák százai találhatóak a kínálatban, amelyek darabját 1$-ért árulják.

Hirdetési modell:
A felsorolás végére hagytuk a leghagyományosabb megoldást, a hirdetéseken keresztüli finanszírozást. Ebben az esetben az oldalon megjelenő reklámok generálják a bevételt. Mivel jellemzően a kattintások száma után jár a jutalék, így fontos, hogy releváns, a felhasználót ténylegesen érdeklő hirdetések kerüljenek elhelyezésre. Ennek az egyik legnagyobb mestere a Google, ami kereséseink, levelezésünk és tartózkodási helyünk szerint elemzi, hogy mik lehetnek érdekesek számukra. Azonban egy ilyen összetett, ugyanakkor rendkívül hatékony módszerhez számos információra szükség van, amely csak néhány szolgáltató számára adott.
A fenti módszereket gyakran együttesen alkalmazzák, ezáltal biztosítva a nagyobb bevételt és a több lábon állást is a vállalat számára.

Melyek azok a cégek, amikkel vigyázni kell
A következőekben bemutatunk néhány olyan társaságot, amelyektől jobb ha távol maradunk, mert a lufi jeleit mutatják. A lufik esetében könnyen elképzelhető azonban, hogy az árfolyamok még egy darabig tovább fognak emelkedni és csak magasabban és egyben még hangosabban fognak csak kipukkadni. Meglátásunk szerint a részvényekben rejlő kockázat túlságosan magas ahhoz, hogy befektessünk és nem érdemes arra spekulálni, hogy mi még éppen időben ki tudunk szállni.

RenRen
EPS:-0,94
P/E: nem értelmezhető
P/S:62,78
A RenRen nevű vállalat a Facebook kínai változatának tekinthető. Azt használta ki, hogy a Facebook-ot nem engedik a kínai hatóságok működni, ezért ők megcsinálták a saját változatukat belőle. A vállalatot és különösen annak árazását több szempontból is aggályosnak tartjuk. Egyfelől kérdéses, hogy a Facebook-ot meddig sikerül távol tartani. Véleményünk szerint csak idő kérdése, hogy enyhüljön a cenzúra és ezáltal a nemzetközi IT óriások megjelenjenek. Ebben az esetben pedig a RenRen-nek kevés esélye marad a talpon maradásra. Talán még ennél is nagyobb probléma, hogy a hatalmas felhasználói bázist hogyan tudják pénzre váltani. Feltehetőleg Kínában még nálunk is alacsonyabb a fizetési hajlandóság az internetes tartalmakért, így az egyetlen járható útnak valamilyen fent bemutatott keresztfinanszírozás tűnik. Az árazást nehezíti, hogy a vállalat nem termel nyereséget és nem igen találunk olyan tőzsdén lévő vállalkozást sem, ami hasonlítana hozzá. Jelenleg nagyjából 160 millió felhasználója van a cégnek és a piaci kapitalizációja 4,81 milliárd dollár, vagyis egy felhasználóért több, mint 5000Ft- ot adnak a részvénypiacon, ami meglehetősen magas ár, még akkor is, ha figyelembe vesszük a növekedési lehetőségeket.
A vállalat árazására jellemző, hogy az egy részvényre jutó értékesítés 62,76-szorosára értékelik a részvényeket, ami azt jelenti, hogy hatalmas növekedési potenciált tulajdonítanak a vállalatnak, amit azonban valószínűleg nem fog tudni teljesíteni.

Linkedin
EPS:0,07
P/E: 1424
P/S:14,3
A közismert Facebook specializálódott versenytársa a Linkedin. A cég kimondottan üzleti kapcsolatok teremtésével és ápolásával foglalkozik. Múlt hét csütörtökön vezették be a részvényeket a piacra. Az árazás nehézségeit jól mutatja, hogy a kibocsátás előtt pár nappal felemelték a jegyzési ártartományt, de a tényleges piaci kereskedés a felemelt jegyzési ár dupláján kezdődött, és azóta is emelkedik az árfolyam, ami tipikusan buborékra utal. A vállalat már fel tudott mutatni némi nyereséget, ennek következtében számolható rá P/E ráta, azonban annak értéke igen kiugró.

Netflix
EPS:3,48
P/E: 74,52
P/S:5,71
A Netfix egy online filmkölcsönzőt üzemeltet. Havi 8$-ért cserébe korlátlan mennyiségben tekinthetünk meg filmeket, vagyis egyfajta modern filmkölcsönzőhöz hasonlít. Árfolyam/értékesítés alapon helyesen árazottnak tűnik a cég, azonban a 74-es P/E ráta és a csaknem 40-es előretekintő P/E érték alapján a túlárazottság jeleit lehet megfigyelni. Az elmúlt években rekordgyorsasággal fejlődött a társaság és ma már az amerikai internetes adatforgalom negyedét adja. Azonban a lendület könnyen megtorpanhat, miután a Youtube és az Amazon is megnyitotta online filmkölcsönzőjét. A konkurencia megjelenése erősen csökkentheti a növekedési lehetőségeket, azonban ennek részvényárfolyamra gyakorolt hatása még nem látszik.

Salesforce
EPS:0,47
P/E: 326,72
P/S:12,32
Bár nem a közösségi média világába tartozó cég, de mégis erősen lufiszagú a Salesforce nevű vállalkozás is, amely felhő alapú technológiával foglalkozik. Erős a gyanúnk, hogy a vállalat igyekszik meglovagolni az új technológia körüli felhajtást, amely során árfolyama a tényleges értéket jóval meghaladó szint fölé emelkedett. Ez látható a vállalat kommunikációjából is, ami indokolatlanul erőteljesen használja a felhő motívumot.

A közeljövőben várhatóan sor fog kerülni a Facebook részvények tőzsdére vitelére is. A részvények jegyzési árfolyamát egyelőre természetesen nem lehet tudni, de mivel a cég igen népszerű, ezért itt is a valóságtól elszakadt árazásra számítunk. Ezt tovább erősíti az a tény is, hogy az OTC piaci árak alapján a vállalat 83 milliárd dollárt ér, ami a jelenlegi 500 millió felhasználóval számolva felhasználónként 31500 Ft-ot, vagyis rendkívül magas összeget jelent.

A részvény shortokból álló portfólió megtekinthető portfólió kezelő rendszerünk segítségével ide kattintva.