Magánnyugdíjpénztár: menni vagy maradni?
radnaim, 2010.12.17, péntek, 18:18
Cikkünk az írásakor (2010.12.17) érvényes piaci állapotot tükrözi. Befektetési döntések meghozatala előtt mindig tájékozódjon az aktuális piaci helyzetről.
Ne maradjon le frissítéseinkről, regisztráljon és kérje hírlevelünket! Iratkozzon fel RSS csatornánkra!
Mivel december 13-án, hétfőn a Parlament elfogadta a „a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról” szóló törvényt, mintegy 3 millió nyugdíjpénztártagnak kell állást foglalnia a fenti kérdésben 2011. január 31-ig. Ebben a döntésben kívánunk olvasóinknak segítséget nyújtani.
Az új szabályok
Az elfogadott törvény szerint az a magánnyugdíjpénztár tag, aki 2011. január 31-ig személyesen nem nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, vagy úgy nyilatkozik, hogy visszalép az állami rendszerbe, nyugdíjpénztári megtakarításairól lemond, cserébe nyugdíja 100%-át az állami rendszerből remélheti (az eddig nyugdíjba ment magánnyugdíjpénztári tagok az állami nyugdíj kb. 74%-át kapták meg, míg nyugdíjpénztári megtakarításukat felvehették).
Aki ezzel szemben a pénztárban maradás mellett dönt, csak az eddigi szolgálati ideje alapján lesz nyugdíjra jogosult (15 évnél kevesebb szolgálati idő esetén csak az ún. időskorúak járadékára, 15 és 20 év között részleges mértékre), amelyek mellett a továbbiakban csak pénztári megtakarítására számíthat. Szolgálati időnek számítanak a munkával töltött évek mellett többek között a katonai szolgálat, a GYÁS, GYES, GYED és táppénz időszaka, valamint az 1998. január 1-je előtt a nappali tagozatú felsőoktatásban eltöltött idő is. Bruttó bérének 10%-át 2012. január 1-jétől továbbra is a magánnyugdíjpénztára fogja megkapni (addig az állami költségvetés), és a 2010. október 1-je és 2011. december 31-e közötti idő szolgálati időként hozzáadódik a megszerzett szolgálati idejéhez, ami után állami nyugdíjat szerezhet. Az időskorúak járadéka az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-a csökkentve a család egy főre jutó jövedelmével (vagyis csak szociálisan rászorulók kapják).
Kinek éri meg maradni – a jelenlegi szabályok feltételezésével?
A „Kinek éri meg maradni?” kérdését több szinten próbáljuk megválaszolni. Először a most életbe lépő szabályok mellett. Ezek alapján egy csoportot tudunk azonosítani, akinek még így is megérheti a maradás: a rövid várható élettartamúak. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik valamilyen okból tudják, hogy nem fogják a nyugdíjkorhatárt elérni, így esetükben a nyugdíjpénztári megtakarításuk örökölhetősége a fő szempont. Ugyan az állami rendszerben is van özvegyi nyugdíj, de az is csak a 20 év szolgálati idővel rendelkezők özvegyeit illeti meg, így elképzelhető olyan eset, hogy valaki például súlyos beteg, de hozzátartozója utána özvegyi, árvasági ellátásra nem jogosult, így racionális számára a pénztárban maradás.
Kinek éri meg maradni – a szabályok változását feltételezve?
A második szinten azt elemezzük, hogy mennyire feltételezhetjük a jelenleg törvénybe iktatott szabályok változatlanságát. Megítélésünk szerint nem igazán.
Az első érv jogi: az elfogadott törvény alkotmányos alapjogok sorát sérti meg, így valamilyen belföldi (AB) vagy külföldi (EU) jogorvoslatra jó eséllyel számíthat a nyugdíjpénztárban maradó. A legkirívóbb két probléma a választással kapcsolatos (nyilatkozat nélkül államosítás, rövid határidő, kevés helyen történő szóbeli nyilatkozattétel), valamint a nyugdíjpénztárban maradók hátrányos megkülönböztetése a visszalépőkkel szemben (mindkét csoporttól levonják a 24%-os hozzájárulást, de az egyik csoport nem kap érte semmit).
A második érv stratégiai: a kormány által bejelentett retorzió a tagok többsége (a 8 éven túl nyugdíjba vonulók) számára úgynevezett nem hiteles fenyegetés. A nem hiteles fenyegetés a játékelméletben azt a szituációt jelenti, amikor egy többperiódusos játékban az egyik játékos olyat ígér, amit később számára nem racionális betartani. Azért ígéri ezt, mert arra számít, hogy a másik játékos ettől elrettenve úgy cselekszik, hogy a fenyegetést nem kell beváltania. A játékelmélet szerint ilyenkor ha több egyensúly (megoldás) van, akkor nem ez fog kialakulni (bővebben erről itt olvashat).
Miért nem hiteles a fenyegetés? Egyrészt azért, mivel ez a kormány nem lesz hatalmon, amikor a tagok többsége nyugdíjas lesz. Másrészt azért, mert bármilyen kormány számára racionális egy olyan lépés, hogy rövid távú bevételekért cserébe hosszú távú kötelezettséget vállaljon – azaz a megtakarítások átvételével megengedje a visszalépést az állami rendszerbe. Állításunk alátámasztására a legjobb érv, hogy mind a Bajnai, mind pedig az Orbán kormány lehetőséget adott erre, bár azt megelőzően ez törvényileg tiltva volt (a Bajnai kormány ez irányú intézkedésének negatív hatásaira annak idején a portfolio.hu-n megjelent cikkünkben fel is hívtuk a figyelmet, egyben megjósolva a teljes második pillér megszűnését).
Ugyanakkor az állami nyugdíjígéret sem hiteles, ugyanis a demográfiai mutatók alakulása miatt a jelenlegi járulékszintek mellett a kifizetések szintje nem fenntartható. Kérdés, hogy az egyensúlyt milyen mértékben fogja a járulékok emelkedése, illetve a nyugdíjak összegének csökkenése megteremteni. Ha azt feltételezzük, hogy a jelenlegi járulékszint versenyképességi okokból nem emelkedhet, akkor a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjak 20-30 év múlva a jelenlegi 66%-ról a bruttó átlagkereset 30-40 százalékára kell, hogy csökkenjenek (részletesen erről a kérdésről lásd az alábbi elemzést).
A döntés megkönnyítése érdekében készítettünk egy kalkulátort, ami már a fenti tényező figyelembevételével számszerűsíti a maradás és a visszalépés esetén elérhető nyugdíjakat. A TB nyugdíj esetében 8 évig változatlan feltételrendszerrel számol. Ezután azt feltételezi, hogy a helyettesítési ráta (a nyugdíj és a bruttó átlagkereset aránya) csökkenni kezd annak érdekében, hogy a járulék elegendő maradjon a nyugdíjak kifizetésére (változatlan járulékszint feltételezésével). A nyugdíjpénztár esetében a bér 10%-nak befizetésével, a befizetésből 0.9% költség levonásával és alapesetben nulla reálhozammal számol (ez egyébként elég pesszimista feltételezés, igény szerint megváltoztatható). A járulékplafont (kb. 620000 forint jövedelem fölött nem kell magánnyugdíjpénztári járulékot fizetni és nem képződik nyugdíjjogosultság) mindkét esetben figyelembe vettük.
Egyáltalán nem biztos azonban, hogy valaki el is éri a nyugdíjkorhatárt (jelenleg a férfiak 33, a nők 15 százaléka 65 évnél fiatalabban hal meg). Hogy ezt a tényezőt is figyelembe tudjuk venni, kiszámítottuk a nyugdíjvagyon várható értékét 65 éves korban mindkét alternatíva esetén. Ez az állami nyugdíj esetében az adott korosztály számára várhatóan a nyugdíjban töltött idővel szorozza meg a nyugdíj összegét (ez az idő nyilván kevesebb, mint a 65 éves korban várható nyugdíjban töltött idő, hiszen a 65 éves korig elhunytak nulla időt töltenek nyugdíjban, ami csökkenti az átlagot). Magánnyugdíjpénztári vagyon esetében pedig a még munkában töltött idő várható értékével szorozza meg a befizetést, és ezt adja hozzá a jelenlegi számlagyenleghez (ez is kevesebb,mint a 65 éves korig élők esetében, hiszen aki meghal, több befizetést nem teljesít saját számlájára). Azt az alternatívát érdemes tehát választanunk, amely esetében a várható nyugdíjvagyon magasabb.
Összefoglalóan tehát azt állíthatjuk, hogy aki nyolc éven belül megy nyugdíjba, annak a jelenlegi szabályok alapján érvényes döntenie (vagyis a legtöbb esetben visszalépni), aki viszont ezután, annak már a szabályok megváltozását kell feltételeznie, így neki ajánljuk kalkulátorunk használatát. Azonban még annak is érdemes megfontolnia a maradást, akinek az állami rendszerbe visszalépéssel most magasabb nyugdíjvagyon adódna, mert legjobb esetben fog szolgálati időt kapni a jövőben is a 24% befizetése miatt, legrosszabb esetben viszont legalább azt az opciót, hogy a mostani feltételekkel visszalépjen az állami rendszerbe, újra fel fogják ajánlani számára. Addig pedig megtakarítása gyűlik és örökölhető. Vagy ahogy az angol jogelv tartja: a birtoklás a jog kilenc tizede ("possession as 9/10ths of the law").
Mi a teendő, ha valaki pénztártag szeretne maradni?
Az iménti pontban leírt helyzetet a kormány is felismerte, minden bizonnyal ezért döntött úgy, hogy technikailag megnehezíti a nyugdíjpénztárban maradást. Ez egyrészt úgy valósul meg, hogy nyilatkozat nélkül mindenki automatikusan visszakerül az állami rendszerbe, másrészt úgy, hogy a nyilatkozatot személyesen kell megtenni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, amelyek technikai befogadóképessége nem éri el a 200 000 főt.
A nyilatkozattal érdemes nem várni az utolsó pillanatig, mivel tapasztalataink szerint egyre többen vannak az ügyfélszolgálatokon (képünk az egyik ügyfélszolgálaton készült, ahol a várakozó ügyfelek által készített alkotásokat örökítettük meg). A nyilatkozatot a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságokon lehet megtenni. Mindenki vigye magával a személyit, lakcímkártyát, TAJ kártyát. Magánnyugdíjpénztári tagsági nyilatkozatra nincs szükség, elég bemondani a pénztár nevét. A nyilatkozatról kérjünk másolatot érkeztetési pecséttel, és egy példányt adjunk le a munkáltatónál 5 munkanapon belül, erről is kérjünk igazolást.
A magánnyugdíjpénztárakhoz kapcsolódó további írásaink:
Mivel pótoljuk nyugdíjpénztári megtakarításainkat?
A magánnyugdíjpénztári szabályozás változásának hatása a magyar részvénypiacra
Mit mutatnak a magánnyugdíjpénztári hozamok?
Az új szabályok
Netfolio tipp
Aki nyolc éven belül megy nyugdíjba, annak a jelenlegi szabályok alapján érdemes döntenie (vagyis a legtöbb esetben visszalépni), aki viszont ezután, annak a szabályok változásával is számolnia kell. Kalkulátorunkkal kiszámíthatja várható nyugdíjvagyonát a két alternatíva esetére. Azonban még annak is érdemes most várnia és bízni a szabályok megváltozásában, akinek esetleg a maradás kisebb vagyont eredményezne, mert legalább azt az opciót, hogy a mostani feltételekkel visszalépjen az állami rendszerbe, újra fel fogják ajánlani számára. Addig pedig megtakarítása gyűlik és örökölhető.
Kinek éri meg maradni – a jelenlegi szabályok feltételezésével?
A „Kinek éri meg maradni?” kérdését több szinten próbáljuk megválaszolni. Először a most életbe lépő szabályok mellett. Ezek alapján egy csoportot tudunk azonosítani, akinek még így is megérheti a maradás: a rövid várható élettartamúak. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik valamilyen okból tudják, hogy nem fogják a nyugdíjkorhatárt elérni, így esetükben a nyugdíjpénztári megtakarításuk örökölhetősége a fő szempont. Ugyan az állami rendszerben is van özvegyi nyugdíj, de az is csak a 20 év szolgálati idővel rendelkezők özvegyeit illeti meg, így elképzelhető olyan eset, hogy valaki például súlyos beteg, de hozzátartozója utána özvegyi, árvasági ellátásra nem jogosult, így racionális számára a pénztárban maradás.
Kinek éri meg maradni – a szabályok változását feltételezve?
A második szinten azt elemezzük, hogy mennyire feltételezhetjük a jelenleg törvénybe iktatott szabályok változatlanságát. Megítélésünk szerint nem igazán.Az első érv jogi: az elfogadott törvény alkotmányos alapjogok sorát sérti meg, így valamilyen belföldi (AB) vagy külföldi (EU) jogorvoslatra jó eséllyel számíthat a nyugdíjpénztárban maradó. A legkirívóbb két probléma a választással kapcsolatos (nyilatkozat nélkül államosítás, rövid határidő, kevés helyen történő szóbeli nyilatkozattétel), valamint a nyugdíjpénztárban maradók hátrányos megkülönböztetése a visszalépőkkel szemben (mindkét csoporttól levonják a 24%-os hozzájárulást, de az egyik csoport nem kap érte semmit).
A második érv stratégiai: a kormány által bejelentett retorzió a tagok többsége (a 8 éven túl nyugdíjba vonulók) számára úgynevezett nem hiteles fenyegetés. A nem hiteles fenyegetés a játékelméletben azt a szituációt jelenti, amikor egy többperiódusos játékban az egyik játékos olyat ígér, amit később számára nem racionális betartani. Azért ígéri ezt, mert arra számít, hogy a másik játékos ettől elrettenve úgy cselekszik, hogy a fenyegetést nem kell beváltania. A játékelmélet szerint ilyenkor ha több egyensúly (megoldás) van, akkor nem ez fog kialakulni (bővebben erről itt olvashat).
Miért nem hiteles a fenyegetés? Egyrészt azért, mivel ez a kormány nem lesz hatalmon, amikor a tagok többsége nyugdíjas lesz. Másrészt azért, mert bármilyen kormány számára racionális egy olyan lépés, hogy rövid távú bevételekért cserébe hosszú távú kötelezettséget vállaljon – azaz a megtakarítások átvételével megengedje a visszalépést az állami rendszerbe. Állításunk alátámasztására a legjobb érv, hogy mind a Bajnai, mind pedig az Orbán kormány lehetőséget adott erre, bár azt megelőzően ez törvényileg tiltva volt (a Bajnai kormány ez irányú intézkedésének negatív hatásaira annak idején a portfolio.hu-n megjelent cikkünkben fel is hívtuk a figyelmet, egyben megjósolva a teljes második pillér megszűnését).
Ugyanakkor az állami nyugdíjígéret sem hiteles, ugyanis a demográfiai mutatók alakulása miatt a jelenlegi járulékszintek mellett a kifizetések szintje nem fenntartható. Kérdés, hogy az egyensúlyt milyen mértékben fogja a járulékok emelkedése, illetve a nyugdíjak összegének csökkenése megteremteni. Ha azt feltételezzük, hogy a jelenlegi járulékszint versenyképességi okokból nem emelkedhet, akkor a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjak 20-30 év múlva a jelenlegi 66%-ról a bruttó átlagkereset 30-40 százalékára kell, hogy csökkenjenek (részletesen erről a kérdésről lásd az alábbi elemzést).
A döntés megkönnyítése érdekében készítettünk egy kalkulátort, ami már a fenti tényező figyelembevételével számszerűsíti a maradás és a visszalépés esetén elérhető nyugdíjakat. A TB nyugdíj esetében 8 évig változatlan feltételrendszerrel számol. Ezután azt feltételezi, hogy a helyettesítési ráta (a nyugdíj és a bruttó átlagkereset aránya) csökkenni kezd annak érdekében, hogy a járulék elegendő maradjon a nyugdíjak kifizetésére (változatlan járulékszint feltételezésével). A nyugdíjpénztár esetében a bér 10%-nak befizetésével, a befizetésből 0.9% költség levonásával és alapesetben nulla reálhozammal számol (ez egyébként elég pesszimista feltételezés, igény szerint megváltoztatható). A járulékplafont (kb. 620000 forint jövedelem fölött nem kell magánnyugdíjpénztári járulékot fizetni és nem képződik nyugdíjjogosultság) mindkét esetben figyelembe vettük.
Magánnyugdíjpénztár: menni vagy maradni?
Havi bruttó átlagkereset: Ft Életkor: év Nem:
Jelenlegi szolgálati idő: év Nyugdíjkorhatár: év Korhatárig hátralévő évek: év
Jelenlegi magánnyugdíjpénztári egyenleg: Ft Nettó reálhozam: %
Összefoglalóan tehát azt állíthatjuk, hogy aki nyolc éven belül megy nyugdíjba, annak a jelenlegi szabályok alapján érvényes döntenie (vagyis a legtöbb esetben visszalépni), aki viszont ezután, annak már a szabályok megváltozását kell feltételeznie, így neki ajánljuk kalkulátorunk használatát. Azonban még annak is érdemes megfontolnia a maradást, akinek az állami rendszerbe visszalépéssel most magasabb nyugdíjvagyon adódna, mert legjobb esetben fog szolgálati időt kapni a jövőben is a 24% befizetése miatt, legrosszabb esetben viszont legalább azt az opciót, hogy a mostani feltételekkel visszalépjen az állami rendszerbe, újra fel fogják ajánlani számára. Addig pedig megtakarítása gyűlik és örökölhető. Vagy ahogy az angol jogelv tartja: a birtoklás a jog kilenc tizede ("possession as 9/10ths of the law").
Mi a teendő, ha valaki pénztártag szeretne maradni?
Az iménti pontban leírt helyzetet a kormány is felismerte, minden bizonnyal ezért döntött úgy, hogy technikailag megnehezíti a nyugdíjpénztárban maradást. Ez egyrészt úgy valósul meg, hogy nyilatkozat nélkül mindenki automatikusan visszakerül az állami rendszerbe, másrészt úgy, hogy a nyilatkozatot személyesen kell megtenni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, amelyek technikai befogadóképessége nem éri el a 200 000 főt.
A nyilatkozattal érdemes nem várni az utolsó pillanatig, mivel tapasztalataink szerint egyre többen vannak az ügyfélszolgálatokon (képünk az egyik ügyfélszolgálaton készült, ahol a várakozó ügyfelek által készített alkotásokat örökítettük meg). A nyilatkozatot a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságokon lehet megtenni. Mindenki vigye magával a személyit, lakcímkártyát, TAJ kártyát. Magánnyugdíjpénztári tagsági nyilatkozatra nincs szükség, elég bemondani a pénztár nevét. A nyilatkozatról kérjünk másolatot érkeztetési pecséttel, és egy példányt adjunk le a munkáltatónál 5 munkanapon belül, erről is kérjünk igazolást.
A magánnyugdíjpénztárakhoz kapcsolódó további írásaink:
Mivel pótoljuk nyugdíjpénztári megtakarításainkat?
A magánnyugdíjpénztári szabályozás változásának hatása a magyar részvénypiacra
Mit mutatnak a magánnyugdíjpénztári hozamok?
Akciós számlanyitás
Nyisson kedvezményes befektetési számlát! Részvénykereskedés alacsony jutalékkal, már külföldi piacokon is!
Akciós számlanyitásPortfóliókezelő
Tekintse át könnyedén befektetése állapotát, elért hozamát és vállalt kockázatait!
Portfólióajánló
Állítson össze befektetési céljainak és kockázatvállalási kedvének leginkább megfelelő portfóliót! Portfólióajánló eszközünkkel percek alatt megtudhatja, mibe érdemes fektetnie!
Befektetési alapok rangsora
Statisztikai módszereken alapuló minősítéseink segítségével könnyen kiválaszthatja a legjobban teljesítő alapokat.
A legjobb alapok listája
Híres befektetők mondták
„A siker titka: kelj korán, dolgozz szorgalmasan, és találj olajat.”
Hozzászólások
A jelenlegi bruttó keresetet vagy visszamenőleg három év átlagkeresetét kell beírni a kalkulátorba?
Pénztárváltásnál a két legfontosabb feltétel aminek meg kell felelni, hogy legalább hat hónapja érvényes szerződéssel kell rendelkezni a pénztárnál és be kell fizetni az átlépés költségeit.
Mikor tudok pénztárat váltani, ha úgy döntök, hogy maradok?
A Netfolio Tipp-el kapcsolatosan lenne egy kérdésem. Miből következik, hogy legalább azt az opciót, hogy a mostani feltételekkel visszalépjen az állami rendszerbe az aki nyugdíjpénztár tag marad, újra fel fogják ajánlani számára?
Igen, ilyen esetben a magyar MNYP-ből is fog nyugdíjat kapni. A jelenlegi gyakorlat szerint ez egy egyösszegű kifizetés, amely külön szerződés keretében váltható át örökjáradékra.
Mivel könnyen elképzelhető, hogy a Magyarországon dolgozó külföldiek nem dolgoznak annyi időt hazánkban (minimum 15 év), hogy legalább részben nyugdíjjogosultságot szerezzenek az állami rendszerben, ezért általában célszerűbb nekik mnyp tagnak maradniuk.
Mi van azokkal a külföldiekkel akik Magyarországon dolgoznak?
Van egy kollégám, több mint 5 éve itt van és mnyp tag.
Ő mit csináljon? Tuti nem itt fog nyugdíjba menni!
Szoval, aki pl reggel menne a budapesti ONYF epulethez NE lepodjon meg hogy az epulet elott 100-150 ember all mar fel8kor es varja hogy kinyissak az ajtot...
Majd jon egy fazon 8kor es atinvital mindenkit aki MNYP nyilatkozatos egy masik bejarati ajtohoz, ahol pikk pakk be lehet jutni, 8kor nyitott az epulet, 8:15kor mar jottem kifele a leadott nyilatkozattal...
A masik gond hogy a stabilitas nyilatkozatot CSAK 1 peldanyban vigyetek, mert elfogadjak, de szamitogepbol nyomtatnak egy sajatot amit alairva visszakapsz.
Ezt az infot pl sehol nem olvastam.
Kinyomtattam 3x, alairtam, aztan csak 1x kellett volna, amit ok adtak arra meg rairtuk hogy nyilatkozatot csatoltam, plusz en mellekletbe a jogervenyesiteses szoveget is!
A rokkantsági nyugdíj igénybevételének feltétele az életkorhoz kötődő szolgálati idő, melynek értéke megtalálható az 1997. évi LXXXI. törvény 24. paragrafusában. Értelmezésünk szerint, sajnos, az aki a magán nyugdíjpénztári maradás mellett dönt és nem rendelkezik a törvény által előírt szolgálati idővel, szükség esetén a rokkantsági nyugdíjat sem veheti igénybe.
Ha MNYP tag maradok, akkor a törvény szövege szerint 2011. december 1-jétől a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerzek, az ezt követően szerzett jövedelmem, keresetem a társ.bizt-i nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe. Ez a szolgálati idő az alapja az esetleges rokkantsági nyugdíjnak is? A rokkantsági nyugdíj igénybevételének feltétele uis az életkorhoz előírt szolgálati idő teljesítése. Magyarán ezáltal egy esetleges rokkantsági nyugdíjtól is részben v. teljesen elesem, ha tag maradok?
Szeretnék 60 évesen előnyugdíjba menni, mert lesz 42 éves szolgálati viszonyom. A kalkulátor nem engedi a 65 évet felülírni. Hogyan számítható ki várható nyugdíj ebben az esetben?
Ami számomra furcsa: a legnagyobb nyugdíjpénztárat működtető OTP mélyen hallgat. Miközben én a sokadik tájékoztatót kapom a pénztáramtól, a feleségem még egyetlen levelet sem kapott a saját, OTP-s pénztárától.
Nemrég egy szocialista politikus felhívta Csányi Sándort, hogy szólaljon meg azügyben, hogy a nyugdíjvédelmi megbízott (sicc) "eltőzsdézésnek" minősítette a pénztárak működését. Csányi hallgat.
Igen, ezt én is tapasztaltam. A tajekozodjon.com-on minden esetben több tízezer forinttal magasabb állami nyugdíjat számoltak. Ha itt adom meg az adatokat, akkor a magánpénztárral járok jobban, ha ott, akkor a tisztán államival... Azon kicsit csodálkozom, hogy az állami rendszerből várható nyugdíjat ilyen mértékben túlbecsüli a biztosítók által készített kalkulátor, miközben hallotttuk, hogy már februárban olyan intézkedés csomagot tervez a kormányzat, amely szűkíti többek között a nyugdíjrendszer kiadásait is.
A két kalkulátor közti eltérés a különböző demográfiai és munkaerőpiac feltételezésekből adódik. A tajekozodjon.com -on közölt viszonylag kedvezőnek nevezhető demográfiai trenddel és jelentős mértékben javuló foglalkoztatottsággal számol. A mi kalkulátorunk a jelenleg érvényes demográfiai trend folytatódásával kalkulál és nem számítunk jelentősebb munkaerőpaci fellendülésre sem.
Most kezdtem nézegetnia saját lehetőségeimet, és a kalkulátor nem veszi figyelembe, hogy - hozzáteszem, a jelenlegi szabályozás szerint - a nők 40 év munkaviszony után is elmehetnek nyugdíjba. 43 évesen 25 év munkaviszonyom már van, így még 15 évet kellene dolgoznom a nyugdíjig. De a kalkulátor szerint még 22-t. Jó lenne ezt is figyelembe venni.
A jogosultság megállapítása során figyelembe kell venni a külföldön ledolgozott éveket is, amennyiben a másik országgal erről kétoldalú megállapodás született, vagy ha EU tagországról van szó. A nyugdíj kiszámításánál viszont csak az itthon ledolgozott időszak kerül figyelembe vételre. Mivel új jogosultságot már nem szerez, ezért általánosságban igaz, hogy jobban megéri a magánnyugdíjpénztárban maradni.
Az egyes államokkal kötött egyezmények megtalálhatóak a következő linken:
http://www.onyf.hu/index.php?module=news&fname=onyf_left_menu_nemzetkozi...
Úgy vagyok ezzel a MANYUP-tönkremegy témával, hogy én még azt is szívesebben látom, mint a kormány kezét a pénzemen, bármilyen morbid is.
Akármi is lesz, a pénzem fele vagy több mint fele - kuka, egyszerűen megsemmisül, ugye mert állampapírban van (illetve az enyém már nem semmisül meg). Az állam képtelen lesz később visszafizetni a befizetéseimet - LEGFELJEBB hosszútávon ígérheti, hogy részletekben, és azt is csak maximum a meg-nem-semmisített részre.
Én is azt feltételezem, hogy az elkövetkezendő 30 évben jön majd másik kormány, amelyik visszaállítja a második pillért, azt is feltételezem, hogy az AB nem enged át ilyen törvényt, hogy milyen már az, hogy én másodrendű állampolgár vagyok UGYANANNYI befizetéssel? Mert ha nem kellene még a 24%-ot is befizetni, az oké lenne. Na de így...
És igaza van annak, aki azt mondja, lutri. De mi NEM lutri, ami a jövőt illeti? Minél távolabb tekintünk, a döntéseink annál inkább csak lutrinak tűnnek...
A nyilatkozatot bármely nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál is meg lehet tenni, a leadás nincs lakhelyhez kötve.
A nyilatkozatot OTT adom le ahol akarom vagy a lakóhely szerint illetékes hivatalba kell elmenni?
(Amit itt lehet megkeresni hogy ki hová tartozik: http://www.onyf.hu/index.php?module=institutes&action=search)
A "nem marad tag" esetén a nyugdíj a következő képen számolódik: a jövedelem sávosan degresszív formában átszámításra kerül, így megkapjuk az alapul szolgáló keresetet, melyet a jelenlegi helyettesítési rátával és a befizető/nyugdíjas arányból képzett korrekcióval beszorzunk.
Igen, a cikk szövegében a 24%-os nyugdíjjárulék alatt a munkáltatót terhelő járulékot értjük.
Aki marad annak érdemes leadni ezt is, nem?
Nyilatkozat___
http://stabilitas.hu/?p=15181
Ez mindig vicces hogy ki mit csinál az adózott jövedelmével, mivel sok esetben azt még 1x mindenképpen lehúzzák.
Lásd: kamatadó és társai (pl. lakásvásárlás utáni illeték)
Az önkéntes és NYESZ -nél is valahogy ez a jövőképem. Megadóztatják majd azt is.
A kalkulátor éppen azt mutatja be, hogy nagyon nem mindegy, hogy valaki mikor megy nyugdíjba - minél később, annál kevesebb lesz az állami nyugdíj. Havi bruttó 1 millióra 62 éves korban 413 eFt-ot ad, míg 30 éves korban 207 eFt-ot. Ez azért van, mert 35 év múlva (amikor a ma 30 éves nyugdíjba megy) kétszer akkora lesz a nyugdíjas/aktív arány, mint most, és a kalkulátor azt feltételezi, hogy a nyugdíjkassza végig egyensúlyban marad, így fele annyi pénzből fele akkora nyugdíjat lehet csak fizetni.
Amennyiben a jövőben nem fog Magyarországon nyugdíjjogosultságra szert tenni, akkor érdemesebb a magánnyugdíjpénztári maradást választani, különösen igaz ez rövid szolgálati idő esetén, amikor csak részleges mértékben jogosult nyugdíjra, míg a magánnyugdíjpénztárban felhalmozódó megtakarítás a nyugdíjkorhatár elérésével átváltható járadékra.
Igen, amennyiben tag marad akkor a magánnyugdíj pénztár továbbra is megkapja a bruttó fizetés egy részét, ami az új szabályozás szerint nem 8, hanem 10%-ot jelent.
Mit javasolnak kulfoldon dolgozo magyar allampolgaroknak ?
13 ev Magyarorszagi munka es nyugdij befizetes + 5 eves svajci munka ( nyugdij a svajci allamnak ) eseten.
terveimben nem szerepel, hogy haza koltozzek . koszonom a tanacsot.
Létezik minimális nyugdíjösszeg, mely jelenleg 28500Ft-tal egyezik meg. Abban az esetben ha a szolgálati idő nem éri el a 15 évet, akkor csak az időskorúak járadéka jár, ami a minimális nyugdíjösszeg 80%-a, csökkentve a család egy főre jutó jövedelmével, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy alig pár embernek jár, ezért a kalkulátor ennek összegével nem számol.
A tag marad oszlopban kerül kiszámolásra, hogy mekkora lenne magánnyugdíjpénztárban maradás esetén a várható nyugdíj, míg a nem marad tag oszlop tartalmazza az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés esetén várható nyugdíjat. Ezért lesz nullánál nagyobb a "befizetések nyugdíjig" értéke.
A nyugdíjpénztárak működési költsége valóban nem szerepelt eddig a kalkulációban (az észrevétel nyomán már beépítettük), de az új szabályozás szerint ennek mértéke a korábbi 4,5% helyett legfeljebb 0,9%, így hatása nem jelentős. Ezt a költséget ugyanakkor nem a vagyon, hanem a befizetések arányában kell fizetni, így az éves hozamot kb. 0,2%-kal fogja csak csökkenteni.
A negatív reálhozam feltételezése irracionális, mivel ha ez igaz lenne, ez azt jelentené, hogy nem lenne érdemes értékpapírokat tartani, helyettük árukat kellene venni. Utólag természetesen kialakulhat negatív reálhozam, mivel ez egy várható érték, amitől az aktuális érték eltérhet fel és lefelé is.
egy javítás: természetesen a nem nyilatkozók lesznek elsöprő többségben (>90-95%)
Ez egy nagyon jó kérdés, szerintem a megkülönböztetés egyszerűen nem lehet alkotmányos, de az Alkotmánybíróság döntését nyilván nem lehet megjósolni.
Egyébként a Fidesz sem feltétlenül akart egy teljesen alkotmányos törvényt hozni, a cél az volt, hogy a lehető legtöbb ember átlépjen, ehhez valami fenyegetést be kellett építeni. Én a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartom (de hangsúlyozom: minden jogi képzettség nélkül, csak józan ésszel), hogy a visszaléptetést nem, hanem csak a 24%-os hozzájárulás utáni TB nyugdíj jogosultság elvesztését fogják alkotmányellenesnek találni, és csak azt a passzust semmisítik meg. Azaz: aki nem nyilatkozott (és ez nagyon kisebbség lesz), az már nem fog tudni visszalépni, de aki maradt a magánnyugdíjpénztárban, az nem veszíti el a TB ellátásra való jogosultságát.
Így a kecske (költségvetési bevétel) is jóllakik, a káposzta (maradók TB nyugdíj jogosultsága) is megmarad.
"2011-ben van arra esély, hogy ilyen hátrányos megkülönböztetést okozó törvényt az Alkotmánybíróságon áttuszkoljanak?"
Jelenleg is van pénztár, ami néhány ezres taglétszámmal működik, például az Életútnak 2500 tagja van. Emellett bevett gyakorlat, hogy az önkéntes pénztárakkal össze van vonva az adminisztráció. Az biztos, hogy konszolidációs folyamat fog elindulni, de egy pénztár biztos fog maradni. Amúgy egyébként a törvény szerint ha a pénztárt végelszámolják, akkor is visszakerül automatikusan a tag az államiba, tehát ha tényleg csak ez tartja vissza, akkor egy kis várakozást a dolog mindenképpen megér.
Beépítettük a reálhozam paramétert és a járulékplafon figyelését is. Köszönjük észrevételeiket!
Hozzászólás